MOL Wearcheck

Költségcsökkentés, szakszerűség, fenntarthatóság

Gyakran használjuk ma ezeket a szavakat. A piaci verseny minden vállalattól megköveteli költségeinek minimálását. A költségcsökkentés természetesen nem vezethet a gyártott termékek vagy a nyújtott szolgáltatások minőségének romlására, az alacsony színvonal ugyanis a versenyképesség csökkenését eredményezné.

A tendenciák azt mutatják, hogy a szakszerűség – amit a gazdálkodó szervezetek munkatársainak szakmai felkészültsége biztosít – tartósan kibérelte az első helyet a termelési tényezők között. A fenntarthatóság összetett fogalom, amelyben egy vállalat gazdálkodásának fenntarthatósága mellett az élhető természeti környezet fenntartása is helyet kap.

Mennyi közük van a kenőanyagoknak ezekhez a fogalmakhoz?
Nem is kevés.

A kenőanyagok helyes megválasztása, a bennük rejlő műszaki lehetőségek maximális kihasználása, a kenőanyagok segítségével végzett gépállapot-figyelés és állagmegőrzés egyértelműen a költségek csökkenését elősegítő tényezők. Az imént felsorolt tevékenységek természetesen csak magas szintű szakmai ismeretek birtokában végezhetők eredményesen.

A kenőanyagokkal történő foglalkozás a vállalat tevékenységének a környezet állapotára gyakorolt hatásával is kapcsolatban áll. Megfelelő szakszerűség mellett biztosítható, hogy a kenőanyagok ne veszélyeztessék a környezetet. Az alkalmazott kenőanyagok tulajdonságainak helyes megválasztásában jelentős mértékű energia-megtakarítási potenciál rejtőzik, ami a költségek csökkenése mellett a szén-dioxid kibocsátás csökkenésével is jár.

A MOL-LUB Kft. engineering szolgáltatása biztosítja a kenőanyagok felhasználásához szükséges szakszerűséget, céljai között pedig kiemelkedő szerepet kap a vállalatok költségeinek csökkentése, és természeti környezetünk állapotának megóvása.

A kenőanyagok költsége a vállalatok többségénél nem haladja meg a termeléshez felhasznált energia- és karbantartási költség összegének 3%-át. Ebből következik, hogy a kenőanyag-költségek csökkentése – legyen akár 20% is, ami már jelentősnek tűnik – nem vezet látványos eredményhez.

Talán nem is a kenőanyag-költségeket kell csökkenteni. A kenőanyagok segítségével ugyanis az energia- és karbantartási költségek is jelentősen csökkenthetők.

A műszakilag tökéletes – bár lehet, hogy drágább – kenőanyagok nagyobb védelmet biztosítanak a gépek számára kopás, korrózió, és egyéb károsodás ellen. Csökken a karbantartási feladatok mennyisége, kevesebb felújításra és alkatrész cserére lesz szükség, vagyis egyaránt csökkennek a gépfenntartáshoz kapcsolódó anyagi és személyi kiadások.

A kenőanyagok és hűtőfolyadékok a gépek állapotfigyeléséhez is kiváló lehetőséget biztosítanak. Olaj- és hűtőfolyadék-diagnosztika segítségével olyan kezdeti meghibásodások is felszínre kerülnek, amelyek nem is állnak kapcsolatban az alkalmazott termelési segédanyagokkal.

Manapság gyakran kerül szóba az energiafelhasználás csökkentése. A kenőanyagok által ezen a téren nyújtott lehetőségek tárháza bővül, mivel napjainkban a kenőanyagok fejlesztésének egyik kiemelt célja az energiahatékonyság növelése.

Játsszunk egy kicsit a számokkal.

Egy vállalat energia-, karbantartási- és kenőanyag-költségei között az utóbbiak 3% arányt képviselnek. A vállalat – a költségeinek csökkentése céljából – jobb minőségű és energiatakarékos kenőanyagokra tér át, amelyek a magasabb áruk révén 50%-kal megemelik a vállalat kenőanyag-költségeit. Emellett az eredeti kenőanyag-költségek 50%-ának megfelelő összegért olajdiagnosztikai szolgáltatást fog vásárolni.

Hogyan változik meg a kenőanyagok és szolgáltatások költségének aránya az eredeti 3%-hoz képest?

Felületesen közelítve a kérdéshez azt mondhatnánk, hogy – a kenőanyagokkal kapcsolatos költségek (anyag és szolgáltatás) megduplázódása miatt az arányuk 6%-ra növekedett.

A válasz helytelen: a kenőanyagokkal kapcsolatos költségek aránya ennél nagyobb mértékben emelkedett meg. Nos, akkor ez kinek jó? Természetesen a változásokat bevezető vállalat nyer az ügyön.

A vállalat korábbi és új költségszerkezetét a következő táblázat mutatja:







A vállalat tehát eredetileg 77 egység költséget fordított energiára, 20 egység költséget karbantartásra használt fel, és 3 egység költségen kenőanyagot vásárolt.

A változások után a kenőanyagokra és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra hat egységet fordított. Ennek következtében az energiafelhasználásban 3%, a karbantartási költségekben 30% megtakarítást ért el. Az összes költsége 94,7 egységre csökkent, vagyis a kenőanyagokra és a kapcsolódó szolgáltatásokra fordított összeg megduplázásával 5,3% költségmegtakarításhoz jutott.