Éghajlatváltozás

Éghajlatváltozás

A MOL-on belül is egyre növekvő figyelem, valamint a legmagasabb szintű vezetői megbeszélések formájában megvalósuló intenzív belső egyeztetések eredményeként 2009-ben megfogalmaztuk a MOL-csoport egységes állásfoglalását az éghajlatváltozással kapcsolatban. A passzív, jogszabályi követelmények szerinti elégséges, követő jellegű magatartás helyett a MOL a proaktív megközelítést alkalmazza. Ez az üzleti modell olyan, fokozatos átalakítását jelenti, mely igazodik a világ csökkenő üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátási elvárásaihoz.
Míg állásfoglalásunk hosszú távú stratégiai keretet ad erőfeszítéseinknek, számszerű ÜHG célokat is kitűztünk: elvárásunk, hogy a fajlagos CO2 kibocsátásunkat 1%-kal csökkentsük a 2007-es bázisévhez viszonyítva.
A globális klímaváltozás elleni küzdelemben átláthatóvá kívánjuk tenni a törekvéseinket, így nyilvánossá tesszük a teljesítményünket is. 2009-ben a hagyományos FF jelentés mellett részt vettünk a Közép-Kelet Európai Carbon Disclosure Projektben, ahol a klímaváltozással kapcsolatos adatokat gyűjtik a jelentős globális befektetők számára. Emellett kiterjesztettük a jelentésünket a közvetett ÜHG kibocsátásokra is.

Az alábbi területek és tevékenységek állnak a vállalat figyelmének középpontjában:

  • Az EU direktívákkal összhangban növeljük a kőolajból előállított üzemanyagokba kevert bio-komponensek arányát;
  • A bio-üzemanyag programunk mellett számos csatornán keresztül tájékoztatjuk nagy- és kiskereskedelmi vevőinket az üzemanyagok hatékonyabb felhasználásának lehetőségeiről;
  • A MOL kutatás-fejlesztési szakértői az egyes finomítók széndioxid-kibocsátásának leválasztási, a leválasztott gázok megkötési lehetőségeinek feltárásán dolgoznak, kiegészítve a – földalatti tárolás szükségessége nélküli – helyszíni hasznosítás területeinek kutatásával;
  • A Kutatás-Termelés divízió, a tevékenységeivel összefüggően megszerzett ismeretei és tapasztalatai révén a szénleválasztás és megkötés (CCS) témakörében szakértői megoldások szolgáltatójaként kíván szerepet vállalni;
  • Jó lehetőséget látunk arra, hogy a Kutatás-Termelés divízió külföldi leányvállalataival olyan közös fejlesztéseket valósítsunk meg, melyek eredményeként a fáklyára kerülő gázok újonnan létesített erőművekben történő helyszíni felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető a felesleges széndioxid-kibocsátás;
  • Kutatás-fejlesztési tevékenységünk segítségével olyan további beruházásokat valósítunk meg, amelyekkel hő- és villamos energiatermelés céljára hasznosítjuk a hazai geotermikus potenciált.

Kutatási tevékenységünk a második generációs bio-üzemanyagok fejlesztésének területén

A MOL szélesebb alapanyag-palettából tervezi a második generációs bio-üzemanyagok és jó minőségű bio-komponensek előállítását. Ennek érdekében a mezőgazdaságot és különböző tudományágakat képviselő partnerekkel egy konzorciumot hoztunk létre, elindítva a Jedlik Ányos Projektet. A fejlesztés alatt álló új technológia legnagyobb előnyei, hogy alkalmazása során minimális a melléktermék-képződés, illetve széles a lehetséges alapanyag-választék (pl. növényi olajok, állati eredetű zsírok bármilyen forrásból, akár használt konyhai sütőzsiradék) a kiváló minőségű, magas cetán-számú, jó oxidációs stabilitású, és hidegfolyási tulajdonságokkal bíró biodízel előállításához. Az első célkitűzéseket e fejlesztés során 2009-ben sikerült teljesíteni a kísérleti üzem működésbeállításával. Következő kihívásunk a technológia méretnövelése, mely alapot szolgáltat az ipari méretű üzem kifejlesztéséhez.
 

Üvegházhatású gázkibocsátásunk

Minden érintett létesítménynek sikerült elérnie, esetenként túl is teljesítenie a CO2 kibocsátás csökkentési célkitűzésünket: a fajlagos kibocsátás csökkenésének mértéke 1-8% között mozgott, divíziótól függően.
Az európai emisszió kereskedelmi rendszerben (ETS) érintett létesítményeink 2009-ben 5,14 Mt szén-dioxidot bocsátottak ki, ami 1,26 Mt-ás csökkenést jelent a megelőző évhez viszonyítva. Azonban a két év összehasonlítása nem egyszerű, mivel a 2008-ban és 2009-ben vizsgált, a jelentésben szerepeltetett létesítményeink köre nem teljesen azonos. A legnagyobb különbség, hogy 2009. április 1-jével kiszerveztük a Slovnaft erőművet a CEZ-zel közösen létrehozott vegyes vállalatba (JV), amely a továbbiakban külön jogi személyként működik, emiatt a jelentésben szerepeltetett ÜHG adatai csak 2009 első negyedévére vonatkoznak. Emellett jelentős szén-dioxid kibocsátáscsökkenés származik a gazdasági körülményekhez igazodó termelési struktúra változásaiból is, illetve kibocsátáscsökkenést értünk el különböző, az energiahatékonyságot javító akciók révén is.
A Kutatás-Termelés divíziónál például 2009-ben öt energiaracionalizálást célzó projektet indítottunk „ENRAC” gyűjtőnéven. Az egyik lehetőség e területen a gázmotorok villanymotorokra történő cseréje, míg a másik megoldás a gáztechnológiában használt fűtési rendszer modernizálása, oly módon, hogy a gőzfűtést vízfűtéssel helyettesítjük.
A Termékelőállítás és Keresekedelem, valamint a Petrolkémia divízióknál bevezetett elektromos energia megtakarítási intézkedésekkel sikerült növelnünk az energia hatékonyságunkat, amelynek szintén pozitív hatása volt a szén-dioxid kibocsátás csökkenésére.
 

Energiahatékonyság

2009-ben először, csoportszintű energiafogyasztási mutatót teszünk közzé, amely tartalmazza valamennyi üzemenységünk adatait, amelyekre az EBK adatszolgáltatás is kiterjed. A teljes elsődleges energiafogyasztásunk (földgáz és egyéb szénhidrogének) 70 582 532 GJ volt, míg az indirekt energia (elektromos áram, fűtés és gőz) használat 19 029 381 GJ mennyiséget ért el. A finomítói és petrolkémiai telephelyeink energiafogyasztása a teljes fogyasztás mintegy 90%-át teszik ki.
A 2008. évi szinthez viszonyítva finomítóink energiafogyasztása 2%-kal csökkent. Ez több tényezőre vezethető vissza: csökkent a feldolgozott kőolaj mennyisége – ami válaszlépés volt a piaci kereslet recesszió által kiváltott visszaesésére -, termékstruktúránkban kis mértékben növekedett a gyártásuk során magasabb energiaigényű könnyűtermékek részaránya, továbbá számos olyan ötlet valósult meg, melynek célja az energiafelhasználási hatékonyság növelése a finomítói eljárásokban, technológiai innovációk és „gondos gazdálkodás” útján, például APC (Advance Process Control) optimalizálás javítása a gázfrakcionáló üzemben, vagy az alacsony nyomású gőz felhasználásának csökkentése technológiai berendezések és csővezeték időszakos fűtésével.
A Petrolkémia divízió energiafelhasználása csökkent a hatékonyságjavító és az energiaoptimalizációs projektek eredményeként, valamint a tiszaújvárosi Olefin-1 üzemünk 52 napos nagyjavításos leállása miatt.
2009-ben a MOL-csoport átfogó energia auditot indított a felhasználások feltérképezésére az alap tevékenységhez tartozó területeken. A cél az volt, hogy optimalizáljuk és harmonizáljuk a különböző folyamatok és technológiák energiafelhasználását csoportszinten. Ennek első lépéseként a TVK energia beszerzési rendszere került felülvizsgálatra. Mindezek mellett számtalan energiahatékonyság-javító intézkedést vezettünk be a különböző üzleti divízióknál, amelyek az alacsonyabb termelési szint miatti csökkenéssel együtt összeségében kismértékű energiafelhasználás-csökkenést eredményeztek.
Becslésünk szerint indirekt energiafogyasztásból – beszerzett villamos energia, gőz, fűtés, stb. - származó üvegházhatású gázkibocsátásunk (Scope-2, azaz ÜHG 2-es kiterjedési kör) kb. 1,4 millió tonna volt.


Felelősségkizárás annual report 2009