A Gáz és Energia szegmenshez az Ellátás és Trading Divízió valamint az Energia-és Hőtermelés tartozik. Az Ellátás és Trading Divízió 2009-ben jött létre a Gáz és Energia Divízió átalakításával. Az új divízió tevékenységének köszönhetően lehetőség nyílik  az olaj, a gáz és az áram kereskedelmében és ellátásában rejlő szinergiák teljes kihasználására – mind MOL-csoport szinten mind a külső piacon.
A MOL az MMBF Zrt.-n keresztül ismét a gáztárolói piac aktív résztvevőjévé vált, megerősítve Magyarország ellátás-biztonságát, valamint hosszú távú, kiszámítható megtérülést biztosítva a Csoport számára.
Az EU-országokban hosszú távon várható növekvő gázfogyasztás és a magas szintű importfüggőség miatt továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a gázforrás-diverzifikációra és az infrastruktúra-fejlesztésre (főleg földgáztároló és földgázvezetékek tekintetében) csakúgy, mint a MOL-csoport meglevő primer és szekunder erőforrásainak hasznosítására.
MOL, stratégiai partnerével a CEZ, Cseh Energia Vállalattal közösen folytatja az együttműködésük első nagyobb beruházásait: a MOL-csoport pozsonyi és százhalombattai finomítóinak területén egy-egy kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) építését és a meglévő hőerőmű (TPP) modernizálását, ezzel kialakítva egy vonzó energetikai portfoliót.

Földgáz infrastruktúra

Mind a folyamatban levő, mind a már sikeresen megvalósított infrastruktúra-fejlesztések célja a regionális piaci hatékonyság és az ellátásbiztonság erősítése, miközben megfelelő megtérülést biztosít a MOL-csoport számára.

MMBF Zrt.

A MOL az MMBF Zrt.- n keresztül ismét aktív résztvevőjévé vált a gáztárolói piacnak, megerősítve Magyarország ellátásbiztonságát és hosszú távú, kiszámítható, euróban jelentkező cash flow-t generálva.
Az ellátásbiztonság megvalósítása érdekében az MMBF Földgáztároló Zrt. – a MOL 72,5%-os leányvállalata - földalatti gáztárolót alakított ki, mely 1,2 milliárd köbméter stratégiai mobil kapacitással és 0,7 milliárd köbméter kereskedelmi kapacitással rendelkezik. A gáztároló a törvényi előírásoknak megfelelően minimum 45 napig tartó időszakra vonatkozóan 20 millió köbméter csúcsidőszaki kitárolási kapacitással rendelkezik stratégiai, és további 5 millió köbméter/nap kapacitással kereskedelmi célokra. A gáztároló a Szőreg-1 elnevezésű aktív rezervoáron keresztül működik.
A projekt teljes körű kivitelezését, valamint a létrehozott tároló üzemeltetését a MOL végzi. A kivitelezés az ütemterv szerint haladt: a stratégiai tároló elkészült és a biztonsági földgázkészletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvényben foglaltaknak megfelelően 2009 végére 1,2 milliárd m3 stratégiai földgázkészlet tároltak be, minek következtében a stratégiai földgázkészlet tárolására kötött harminc éves szerződés életbe lépett. A kereskedelmi kapacitásokat szintén teljes egészükben,  2010. április 1-től kezdődően tíz évre értékesítette az MMBF. Mindkét tevékenység kiszámítható, euróban jelentkező bevételhez juttatja a MOL-csoportot.
2009 júniusában a MOL aláírt egy nyolcéves, 200 millió eurós hitelkeret-megállapodást az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) a stratégiai és kereskedelmi tároló-beruházás befejezésének közvetett finanszírozására.

Nabucco project

A MOL – a Botas, a Bulgarian Energy Holding, az OMV, a Transgaz és az RWE társaságokkal együttműködve - minden érdekelttel azonos, azaz 16,66 %-os tulajdonosaként vesz részt a Nabucco projektben, melynek célja a kaszpi és közel-keleti régióban kitermelt földgáz elszállítása a 3300 Km hosszú, 31 milliárd köbméter kapacitású tranzitvezetéken Európába.
Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria, azaz a tranzitországok vezetői 2009. július 13-án Budapesten kormányközi megállapodást írtak alá, lendületet adva a projekt megvalósításának. A kormányközi megállapodás ratifikációs folyamatát Magyarország nyitotta 2009. októberben és az 2010. márciusában zárult a török parlament jóváhagyásával. A projekt irányításáért felelős Nabucco International megpályázta az „European Economic Recovery Plan” keretén belül e projekthez megszerezhető 200 millió euró összegű hozzájárulást, amit az EU Bizottsága 2010. márciusban támogathatónak ítélt. 
A tranzitvezeték műszaki tervezése valamennyi országban 2009-ben megkezdődött. A létesítmény várhatóan 2014-től üzemel, amikortól a régió számára is lehetővé teszi a földgázbeszerzés diverzifikálását, érdemben hozzájárulva a térség ellátásbiztonságának növeléséhez, továbbá a MOL Csoport számára addicionális értékteremtés lehetőségét biztosítja az iraki Pearl projekt földgázforrásainak potenciális piacaként.

MOL-Gazprom együttműködés

A Gazprom és a MOL tanulmányozva az együttműködési lehetőségeket, egy magyarországi közös gáztároló létesítési céllal 2009. decemberben, 50-50 % részesedéssel megalapították a Pusztaföldvár Gáztároló Zrt-t.    

Kereskedelmi és ellátási tevékenység

A csoportszintű kereskedelmi és ellátási tevékenységet szinergiaelőnyök és gazdaságossági szempontok támasztják alá.

Az Ellátási Lánc Menedzsmenttel való szoros együttműködéssel a lehetőségek jelentősen javultak a csoportszintű tervezés és alapanyag ellátás ezen divízióba történt integrálása következtében. Az ellátási és kereskedelmi tevékenység amellett, hogy kielégíti a MOL, Slovnaft, INA és IES igényeit, lehetővé teszi a meglévő magas szintű szaktudás kihasználását és a külső piaci lehetőségek feltárását.

Kőolaj és Alapanyag Beszerzés-Trading (Moltrade-Mineralimpex)

2009-ben a Ellátási Lánc Menedzsment igényei alapján a MOL, Slovnaft és INA Sisak finomítók részére 12,1 millió tonna Orosz Export Minőségű Kőolaj beszállítás történt a Barátság Kőolajvezetéken keresztül. A brod-i Finomító (Bosznia) részére 242 kt nyersolajat tranzitáltunk. A IES/Mantova Finomító részére a tengeri nyersolaj szállítások elérték a 2,3 millió tonnát. Mindezeken túlmenően 1,2 millió tonna nyersanyagot és olajterméket importáltunk (657 kt 0,2 gázolaj termékvezetéken keresztül és 296 kt vegyipari benzin a TVK számára).
Az egyik legfontosabb feladat 2009-ben az INA kőolaj ellátásának a csoportszintű beszerzésbe történő integrálása volt, ami évi 4 millió tonna mennyiséget jelent.

A Commodity Trading Plattform megalapítása

A Commodity Trading Platformot az Ellátás és Trading Divízió keretein belül azért hozták létre, hogy kiszolgálja a MOL-csoport különböző magyarországi egységeinek közel 1,5 TWh-ra rúgó villamosenergia- és minden egységének széndioxid-kvóta – ideértve a széndioxid-kvóta felhasználásának optimalizálása mellett egyéb kereskedési lehetőségek feltárását is –, valamint tömegáru derivatív termékekre vonatkozó igényét.
2009 folyamán elkészült a Commodity Trading Platform kontrollfolyamatainak keretrendszere. Megalakult egy 100%-ban MOL által tulajdonolt leányvállalat, a MOL Commodity Trading Kft., amely saját áramkereskedelmi licenccel és mérlegkörrel rendelkezik. A megfelelő külső és MOL-csoporton belüli kereskedelmi keretszerződésekkel lehetővé vált, hogy a Commodity Trading Platform 2010. január 1-étől szigorú felügyeleti szabályok mellett megkezdhesse működését.
A Commodity Trading Plattform a készlet- illetve tengeri olajbeszerzés hedzselésével valamint a fizikai fix áras olajtermékhez, illetve fizikai gáz-indexáláshoz kapcsolódó derivatív ügyletekkel segítette 2009-ben az üzletágakat.

Energia Portfólió Fejlesztés

A MOL-csoport energiafüggőségének csökkentése és a Csoport tulajdonában lévő primer és szekunder erőforrások jobb kihasználása érdekében a divízió a fenntartható működést elősegítő, új és innovatív technológiákat használó lehetőségeket keres.
A MOL-csoport nagy mennyiségű, magas inert tartalommal bíró (alacsonyabb fűtőértékű) gázkészletekkel rendelkezik, amelyet nem, vagy csak részben állítottak termelésre. E készletek hasznosítása érdekében egy 0,8 MWe kapacitású pilot projektet indítottunk el, melynek célja a közvetlenül az inertes gázmezőre telepített kiserőműves áramtermelési lehetőségnek technikai és pénzügyi vizsgálata.
A MOL leányvállalata, a CEGE, geotermikus energiahasznosítást célzó projekteket vizsgál regionális szinten, melyek célja áramtermelés, illetve közvetlen hőszolgáltatás a tiszta és megújuló geotermikus energia segítségével.
A meglévő erőforrások hasznosításán túl, 2009 júliusában megalakított energiahatékonysági csapat végzi a MOL csoportszintű energiafogyasztásának optimalizálását. A csapat tevékenységét egy, a teljes csoportra vonatkozó energia audit folyamat kialakításával kezdte. Az audit során számos olyan hőpontot azonosítottak, ahol a veszteséghőt hasznosító rendszerek segítségével komoly energia-megtakarítási lehetőségek érhetők el. Mindemellett a divízió a veszteséghő hasznosítása érdekében egy úgynevezett ORC (Organic Rankine Cycle) technológiát alkalmazó pilot projektet készít elő, melynek célja az elv gyakorlati alkalmazhatóságának bizonyítása.

Energia- és Hőtermelés

MOL, stratégiai partnerével a CEZ-zel, (Cseh Energetikai Vállalat) három nagyberuházást - a közös vállalat első meghatározó projektjei - tervez megvalósítani közösen a dunai és a pozsonyi finomítók területén: két  kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) technológiával működő erőmű építését, egyenként 830 MW kapacitással, 58%-os nettó elektromos hatásfokkal (összehasonlításképpen a magyarországi gáztüzelésű erőművek átlagos hatékonysága 36% volt 2007-ben) és harmadikként, a meglévő hőerőmű (TPP) modernizálását és kibővítést a pozsonyi finomító területén. Ezen beruházások lehetővé teszik a MOL számára, hogy belépjen a rendkívül vonzó energiapiacra és ott meghatározó részesedésre tegyen szert.
A két, egyenként 830 MW-os CCGT erőmű építésének előkészületi munkái az előre meghatározott terv szerint folynak. A pozsonyi TPP beruházás folyamatban van, az új füstgáz-kénmentesítő beruházás 2011 végén fog elkészülni. A hőerőmű a kapacitásbővítés után képes lesz kielégíteni a finomító teljes elektromos áram és gőz szükségletét.