A 2009-es év mérföldkő volt a MOL Kutatás-termelés divíziójának történetében, nagymértékben átrajzolva tevékenységünk térképét. Az elmúlt évek kisebb méretű akvizícióit követően az INA operatív irányításának átvétele és a Pearl projekt 10%-os részesedésének megszerzése jelentős lendületet adott a további jövőbeli növekedéshez. A MOL-csoport jelenleg 7 országban termel és összesen 15 országban végez kutatási tevékenységet.

Sikeres kutatási tevékenységünknek, valamint az INA teljes konszolidációjának eredményeképpen 2P készleteink 2008 év végéről 2009 év végére jelentősen, 532,6 millió boe-ről 665,1 millió boe-ra növekedtek. A konszolidált átlagos napi termelés 108 ezer boe volt 2009-ben, míg az év utolsó negyedében 142.500 boe-t tett ki. Az elmúlt évben végrehajtott hatékonyságnövelő és optimalizációs folyamatoknak köszönthetően a MOL kutatás-termelési tevékenysége az egyik legnyereségesebb maradt a válsággal sújtott piaci környezet ellenére is.

Versenyelőny

A MOL és az INA, valamint jogelődeik Magyarországon az 1930-as évek óta, Horvátországban pedig 1952 óta végeznek kutatás-termelési tevékenységet, jelentős tapasztalatokat felhalmozva az eltelt időszakban. Az elmúlt két évtizedben hazai, nemzetközi vállalati és kormányzati partnereinknek is bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk különböző fázisban lévő projektek megfelelő szakértelemmel, kompetenciával és hatékonysági szinten történő működtetésére a világ különböző részein.
A 2009-es kutatási tevékenységünkben mind a nemzetközi mind pedig a hazai területeken sorozatos sikereket mutattunk fel (figyelemreméltó, összességében 69,2%-os sikerrátát elérve), amely jól mutatja magas szintű szakértelmünket és helyismeretünket.
A 2009-es évben a finanszírozási krízissel együtt járó gazdasági hanyatlás ellenére - a folyamatos technológiai fejlesztéseinknek és egyéb hatékonyságnövelési programjainknak köszönhetően - vállalatunk megtartotta helyét a leghatékonyabban működő szereplők között Európában, 5,2 USD/hordó termelési egységköltség mellett (az INA valamint az értékcsökkenés beszámítása nélkül). Mindemellett, a kitermeléshez kapcsolódó energiafogyasztásunk is csökkent.

 A 2009. év főbb eredményei

 Magyarországon a stabil készpénztermelő projektekre helyeztük a hangsúlyt...

Annak ellenére, hogy 2009-ben a gazdasági válság hatására jelentősen csökkentettük kiadásainkat, a Kutatás-termelés divízió a 2008-asnál alacsonyabb realizált olajárak ellenére is jelentős mértékben járult hozzá a MOL-csoport cash-flow-jához. Az elmúlt évben a rövidtávon megtérülő mezőfejlesztési projektekre illetve a vállalt kutatási munkaprogramok teljesítésére helyeztük a hangsúlyt.
2009-ben az átlagos hazai kőolaj- és földgáztermelés 57.500 boe volt naponta, 7%-kal kevesebb, mint 2008-ban. A magyarországi kőolajtermelés (kondenzátum nélkül) 14.800 boe/napos szinten maradt, a kondenzátum termelés 6.700 boe/nap volt, míg a földgáztermelés (nettó szárazgáz) átlagosan napi 36.000 boe-ra csökkent. A kitermelési adatok az előzetes várakozásainknak megfelelően alakultak 

…míg Oroszországban és Pakisztánban folytattuk mezőfejlesztési projektjeinket

A RussNeft-tel közös tulajdont képező nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik (ZMB) mezőben a MOL-ra jutó olajtermelés (50%) átlagosan 15.000 hordó volt naponta 2009-ben. Az év során két vertikális kút került lefúrásra, így 2009 végén 216 (termelő, besajtoló és rétegvíztermelő) kút működött a ZMB mezőn. 2009 júliusában az orosz bányahatóság, a Rosnedra, a ZMB közösvállalat licensz-kötelezettségeinek vizsgálata során kilátásba helyezte a licensz visszavonását, abban az esetben, ha a termelt kísérőgázok felhasználása nem éri el a kívánt 95%-os határt. A ZMB közösvállalat új, gázturbinák üzembe helyezését tartalmazó munkaprogramot fogadott el, annak érdekében, hogy a hatóságok követelményeinek meg tudjunk felelni. 2010-ben további 10 új kútat mélyítünk le, valamint 2010 második negyedétől a mezőn megtermelt elektromos áram az olajtermelés során felhasználásra kerül.

2009-ben, az elmúlt évek folyamatos fejlesztéseinek eredményeként az átlagos napi kőolajtermelés a Bajtugan mezőn elérte a 3.000 hordós szintet, ami 40%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Összesen 38 (ebből egy horizontális) kút került lefúrásra, elindítottuk a vízbesajtolást a kihozatal növelése érdekében, míg a központi gyűjtőállomás és a gyűjtőrendszer rekonstrukciója jelenleg is folyamatban van. A korábban elvégzett 3D szeizmikus mérés feldolgozása és értelmezése befejeződött, amelynek az eredményei alapján új művelési terv készül. A 2010-es tervek alapján 29 új termelő és besajtoló kút kerül lemélyítésre.

A Matjushkinskiy blokkban a napi termelés 52%-kal növekedett 2009-ben, elérve az átlagos 2.000 hordó/napos szintet. 2009-ben a fókusz a Ledovoye mező fejlesztésén volt, ahol 8 termelő fúrás mélyült valamint a felszíni létesítmények kapacitását bővítettük – ezáltal biztosítva a blokk további fejlesztésének lehetőségét. 2010-ben a Ledovoye mezőben 5 további fúrás mélyítését tervezzük, ugyanakkor a Kvartovoye felfedezés fejlesztése is elindul.

2009-ben a MOL a pakisztáni jelenlétének tizedik sikeres évfordulóját ünnepelhette. Ezen időszak alatt 4 jelentős gáz és kondenzátum mezőt fedeztünk fel, nagyszabású felszíni beruházásokat valósítottunk meg. A 2009 novemberében felavatott új központi gázelőkészítő üzem az év végére már napi 220 millió köblábnyi gázt és 4.600 boe kondenzátumot termelt. További termelő kutaknak az üzemhez való csatlakoztatásával a termelési szint (melyből a MOL részesedése 8,42%) 2010 elejére a 250 millió köbláb gázt és 5.500 boe kondenzátumot is meghaladja majd, ez a teljes pakisztáni gázellátás 6%-át teszi ki.

A negyedik egymást követő év 60%-nál magasabb sikerességi rátával a közép-keleteurópai konvencionális kutatásban…

2009-ben a közép-európai konvencionális kutatási tevékenységünk kiemelkedő, 75%-os sikerrátát ért el: 8 lemélyített kútból 6-ban kereskedelmi mennyiségben találtunk szénhidrogént. Ezek közül 4 (Jh-D-1, Kág-4, Vízvár-S-1, Zsáka-1) gázt, míg 2 (Mbh-K-1, Ócsa-2) olajat fedezett fel, 8,5 millió boe készlettel növelve meg az SPE 2P készleteinket. A rendkívül magas sikerarány alátámasztja stratégiai döntésünket, amely a kutatási tevékenység kiterjesztésére irányul olyan alacsonyabb technikai valamint kisebb geológiai kockázatú lehetőségek felé, amelyek közel fekszenek az ismert kőolaj felhalmozódásokhoz. 2009-ben folytattuk a sikeres együttműködésünket az INA-val a Mecsek-Nyugat, a Podravska Slatina és a Novi Gradac koncessziós területeken, a Hungarian Horizon Energy-vel a Darvas-Komádi és a Vésztő koncessziós területeken, valamint új partnerség jött létre az Ascent Hungary-val és a RAG-gal.

...és további fejlemények a közép-kelet-európai nem-konvencionális kutatásban

2007 óta a MOL egy több elemből álló nem-konvencionális gázkutatási portfóliót alakított ki, megerősítve jelenlétét az összes magyarországi nem-konvencionális potenciállal rendelkező medencében. A 2008-as és 2009-es évek során az ExxonMobillal és a TXM-mel partnerségben kiterjedt munkaprogram végrehajtására került sor a Makói-medencében (amely Makó-Kelet és Makó-Nyugat térségekből áll), három kút fúrásával és kettő rétegvizsgálatával. A vizsgálatok műszakilag sikeresnek bizonyultak, de az eredmények egyelőre nem igazolták az előzetes várakozásokat, így az ExxonMobil és a MOL a Makó-Kelet projektből való kilépés mellett döntött 2010 februárjában. A Makó-Nyugat projektben 2010-ben nem terveztünk operatív tevékenységet, a további lépésekről az év hátralevő részében születik döntés.

A békés-medencei kutatási területén a MOL egy kutat mélyített 2009-ben, amely elérte a kitűzött célréteget, nem-konvencionális szénhidrogén felhalmozódást valamint gáz jelenlétét bizonyítva. A projekt 2010-ben folytatódik a fúrási eredmények vizsgálatát követően.

A Derecske-medencében a MOL két fúrásból álló kutatási programot indított, mindkét kúttal bizonyítva a szénhidrogének jelenlétét a tömött tárolókban. A fúrások pozitív eredményére építve a MOL ebben a fázisban önállóan folytatja kutatási programját az ígéretes medencében.

Néhány jelentős olajtalálatunk volt az iraki kurd régióban, kazah és pakisztáni blokkjainkban

Az észak-iraki Shaikan (a GKP által operált K5-ös) blokkban a Shaikan-1 kutatófúrás a tervezett, 2.950 méterig lett lemélyítve. A 4 tárolózónában végzett 3 tesztelés során olaj, kondenzátum és gáz beáramlás volt megfigyelhető. A jura rétegek tesztelésekor napi 7.000 hordó olajat, a triász rétegekben az egyik teszt során naponta 2 millió köbláb gázt és 2.000 boe kondenzátumot, míg a másik teszt folyamán naponta 21 millió köbláb gázt és 6.000 boe kondenzátumot mértek. A találat az előzetes becslések alapján jelentős lehet, ezt azonban a 2010-ben kezdődő lehatároló programnak kell igazolnia. A másik iraki kurdisztáni blokkban (az Akri-Bijeelben) a Bijell-1 kutatófúrás 2009. december első felében indult. Az első tesztek sikeresek voltak. A kút 3.200 hordó olajat és 0.9 MMcf (kb. 150 boe/nap) gázt termelt naponta. A kút lemélyítése 2010-ben kerül befejezésére, melyet egy újabb kutatófúrás követ.

A pakisztáni Tal blokkban 2009-ben a MOL vezette kutatási konzorcium a negyedik jelentős felfedezését érte el, a Maramzai nevű gáztalálattal. A további organikus növekedési lehetőségek biztosítása érdekében számos szeizmikus mérést kezdtünk el az országban. Ennek keretében a Tal blokkban egy 630 km2 kiterjedésű 3D szeizmikus mérés kezdődött 2009 szeptemberében, míg a Margala és az Észak-Margala blokkokban az előző évben lemért 875 km 2D szeizmikus vonalháló feldolgozására és értelmezésére helyeztük a hangsúlyt, amelynek eredményeként nagyon bíztató, fúrásra alkalmas kutatási objektumokat határoztunk meg. A Karak blokkban szintén kijelöltünk egy fúráspontot az új, 220 km-nyi 2D szeizmikus adatok feldolgozásának és értelmezésének eredményeire alapozva.

Kazahsztánban, a Fedorovsky blokkban lévő 2008. évi sikeres felfedezést követően, 2009 januárjában lefúrásra került a Rozh-U-12 lehatároló kút. A kút hozama a tesztelés során napi 5,4 millió köbláb földgázt és mintegy 1.300 boe kondenzátumot tett ki. A sikeres kutatási tevékenység eredményeképpen a helyi hatóságok 4 évre szóló engedélyt adtak mező kereskedelmi potenciáljának vizsgálatára. A mező próbatermeltetését a közeljövőben tervezzük.

2009-ben a MOL az oroszországi Matjushkinskiy blokkban folytatta a Kvartovoye-11-es kút tesztelését és értékelését, amely könnyűolajat adott a mélyebb jura és paleozóos rétegekből. A Surgut-7 blokkban az Atayskaya-2 kutatófúrás olajindikációt mutatott ki a jura rétegből.

2009-ben Kamerunban és Ománban szeizmikus mérésekre, valamint geológiai-geofizikai tanulmányokra került sor, míg Indiában egy kút fúrását készítettünk elő.

Jelentős akvizíció Iraki Kurdisztáni Régiójában

2009 májusában a Pearl Projektvállalat 10%-os részesedésének akvizíciójával megerősítettük Irak Kurdisztáni Régiójában fekvő portfoliónkat, ahol az elmúlt két év során magas színvonalú szakértelmet és a munkatapasztalatot halmoztunk fel. A Pearl Projektvállalat két hatalmas földgáz és kondenzátum mező, a Khor Mor és a Chemchemal egyedüli birtokosa. A Khor Mor blokk mezőfejlesztési fázisban van, és jelenlegi termelése a helyi erőművek földgázellátását biztosítja.

Az INA konszolidációja jelentős hatással volt a kutatás-termelési tevékenységre

Az INA operatív irányításának átvételével és a vállalat teljes konszolidációjának köszönhetően az upstream portfolió jelentősen megnövekedett a készleteket és az eszközök számát tekintve is. Emellett vállalatunk közép-európai pozíciója is számottevően erősödött.

Az SPE sztenderd alapján az INA készletei 2009. év végére 325,1 millió boe-t tettek ki, míg a napi átlagos kitermelés 56.600 boe volt. Ebből a kőolaj és kondenzátum kitermelés 23.200 hordó/nap (5,5%-kal kevesebb, mint 2008-ban), míg a gáztermelés 33.400 boe/napos (a tavalyihoz képest 2,8%-kal alacsonyabb) szintet ért el.

A horvátországi szárazföldi tevékenység a természetes kihozatalcsökkenés megállítására fókuszált 2009-ben…

A 2009-es év folyamán a horvátországi mezőfejlesztési tevékenység főként az öregedő mezőkön lévő kutak karbantartási munkáira fókuszált, a kitermelés és a kihozatali ráta növelése érdekében.

A kutatás-termelési tevékenység fenntartására irányuló munkálatok (vagy kútjavítási munkálatok) nagyjából napi 340 boe kőolajjal és kondenzátummal növelték meg a kitermelést, míg a földgáztermelés körülbelül napi 700 boe-vel növekedett, részlegesen mérsékelve a horvát szárazföldi mezők természetes termelés csökkenését. Így a 2009-es teljes évben a horvátországi átlagos kőolaj és kondenzátum termelés napi 18.000 boe-s szinten stabilizálódott (ennek 59%-a volt kőolaj), míg napi 16.500 boe mennyiséggel a Pannon-medence biztosította a horvát földgáz termelés 54%-át.

A termelés növelése érdekében az INA horvátországi Ivanić és Žutica mezőin fokozott kihozatali (EOR) eljárások alkalmazát tervezi, míg a vízvári kondenzátum mező a MOL-lal való együttműködésben áll termelésbe az elkövetkező években.

…míg a következő években az észak-adriai offshore kitermelés növekedése várható

Az Adria északi részén fekvő offshore területeket három szerződés alapján két operátorvállalat működteti. Az Aiza-Laura és az Ivana koncessziót az INAgip, az Izabela-t az EdINA operálja (előbbiekben az INA részesedése 50-50%, utóbbiban 30%).

Az offshore Vesna és Irina gázmezőkön a kútmunkálatok és a gyűjtőrendszer építése befejeződött, míg az Annamaria platformon 6 újabb kút került lefúrásra. 2009 novemberében két kút termelésbe állítása átlagosan körülbelül napi 270 boe-vel növelte a földgáztermelést. Emellett, a Dél-Izabela területen megkezdtük a fúrási tevékenységet.

A 2009-ben megkezdett mezőfejlesztési tevékenységek eredményeként az észak-adriai termelés 14.100 hordó/napos szintre emelkedett (a termelés 79%-a az észak-adriai, 21%-a az Aiza-Laura területről származik).

A nemzetközi termelés növekedését a szíriai Hayan blokk további fejlesztése segítette elő

Az elmúlt öt év során, a hat felfedezést és a 2009-es további fúrásokat követően, a szíriai Hayan blokkon a Jihar olaj- és gázfeldolgozó megépítésével 2009 őszén lezárult a mezőfejlesztési program második fázisa. A Jihar üzem napi feldolgozó kapacitása 6.300 boe olaj és 3.900 boe gáz. Az olajüzem fejlesztésével párhuzamosan a gázfeldolgozó üzem építése is folytatódott. Ennek keretében az LPG üzem megvalósítása várhatóan 2011 végére fejeződik be – további termelésnövekedést biztosítva a blokkból.

Egyiptomban az INA 5 koncesszióban birtokol részesedést, amelyből négyen folyik szénhidrogén termelés. A Sidi Rahman projektben (a Kelet-Yidma blokkban) az INA az operátor, a másik három koncesszión az INA partneri státuszban tevékenykedik. Az INA termelésrészesedése 2009-ben Egyiptomban mintegy napi 2.200 hordó volt.

Az angolai 3-as blokkban - amely három termelési területet fed le - jó minőségű kőolaj kitermelése folyik. Az INA részesedése a kitermelésből átlagosan napi 1.700 hordó volt 2009-ben.

Az INA közép-kelet-európai kutatásait partnerségeken keresztül folytatja

Az INA, a MOL-lal kötött határmenti együttműködés keretében a Dráva koncesszióra koncentrált annak érdekében, hogy a Zaláta-Dravica térség keleti részében további szénhidrogén potenciál kerüljön feltárásra. Emellett az észak-adriai offshore területen, az Enivel együttműködve, az INA egy gazdaságosan nem kitermelhető gázfelfedezést ért el 2009-ben. Az INA a további lehetőségek kiaknázása érdekében rétegvizsgálati tevékenységet kezdett a 2008-as Ika szerkezeten történt találat alapján. Ezzel párhuzamosan az Ivana blokkban a vékonyan rétegzett szerkezetek gázpotenciáljának felmérése kezdődött el.

Az INA nemzetközi kutatási tevékenysége a már vállalt programokra fókuszált

A szíriai Aphamia blokkban 3D szeizmikus mérést végeztünk. A szeizmikus vizsgálatok és geológiai-geofizikai tanulmányok alapján három fúrható objektumot térképeztünk ki, két fúrás helyét jelöltük ki.

Egyiptomban 2 kutatófúrás került lemélyítésre az East Yidma koncesszióban. Mindkét fúrás tesztje sikeres volt, bizonyítva az olajfelhalmazódás jelenlétét.

Az angolai 3/05A koncesszióban egy feltáró kút került lefúrásra. Az elsődleges zónákat megrepesztettük, sikeresen teszteltük.

A namíbiai Zaris és az iráni Moghan 2 blokkban a 2D szeizmikus adatok feldolgozása és értelmezése befejeződött. A Zaris blokk munkaprogramjának elvégzésével a projekt véget ér. A Moghan blokkban a szeizmikus eredmények alapján kidolgozásra került a kutatási program.

Hatékonyságnövelés iránti elkötelezettség, kiemelt hangsúly az eszközök hosszú távú hasznosításán

Az olajipari szervízcégekkel együttműködve, új szeizmikus feldolgozási technológiákat alkalmazunk annak érdekében, hogy a sikerességi mutatónkat növelni tudjuk a geológiai szempontból bonyolult régiókban is. Meghatározó lépés volt a tároló modellezési területen a repedezett tárolók modellezésének újszerű módszertanának bevezetése. Idén tovább folytattuk a  kőolaj- és földgázkihozatal-növelő eljárásokra (EOR/IOR/MEOR/EGR) alapozott mezőfejlesztési lehetőségeink azonosítását, szűrését és megvalósítását. 

Az alacsony fűtőértékű gázok hasznosítására új technológiai eljárások figyelembevételével indítottunk projekteket.

Jelentősen előreléptünk a nem konvencionális tárolók rétegkezelési technológiájának bevezetésében és alkalmazásában is. A működtetett szénhidrogén tárolóink hatékonyságának javítása érdekében egy új programot indítottunk a korszerű kiemelés-technológiai eljárások alkalmazásának vizsgálatára. A nemzetközi átlagot meghaladó sikerességi rátával alkalmaztuk a legmodernebb kútkiképzési technológiákat nagy termelőképességű, vízszintes gáztermelő  kutak esetében (homokszűrös vízszintes kútkiképzések).

A termelőegységek energia racionalizálási programjának bevezetése jelentős költségmegtakarítást eredményezett 2009-ben.

Tevékenységünk során nagy hangsúlyt fektetünk a fenntartható fejlődésre és környezetünkre

2009-ben a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban három területet emelhetünk ki. Komplex vizsgálatot végeztünk a korszerű rétegvíz kezelésre és elhelyezésre vonatkozóan Szeged/Algyő térségében. Egy konzorcium alakult 2009 végén a MOL, a Mátrai Erőmű Rt és az MVM részvételével, azzal a céllal, hogy egy az Európai Unió által támogatandó magyarországi CCS (CO2 befogás és tárolás) demonstrációs projekt megpályázásához szükséges előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készítsünk közösen. A MOL továbbra is aktív szerepet vállal az ECCO (CO2-os Európai Értéklánc) nemzetközi projektben, melynek költségeit 50%-ban az EU támogatja.

“ENRAC”- Energia Racionalizálás néven, a MOL Kutatás-termelés divíziója számos projektet indított el 2008-ban és 2009-ben is. A csomagban elfogadott projektek közül említést érdemlő a kompresszorokat hajtó gázmotorok villanymotorokkal való kiváltása és a gáztechnológiák gőzfűtés rendszerének melegvizes fűtésre történt cseréje 2009-ben. Ezen projektek megvalósítása csökkenő vízfogyasztás mellett kisebb CO2 kibocsátást eredményez.

Külföldi tevékenységünk során jelentősen növeltük a termelt kísérőgázok hasznosítását Oroszországban és további lépéseket tettünk fenntarthatóság és infrastrukturális fejlesztések tekintetében Pakisztánban.

Fontosnak tartjuk szakembereink megfelelő képzését és megtartását. A PetroSkills professzionális kompetencia menedzsment rendszer a Kutatás-termelés divízióban történő tesztelésén túl, Pakisztánban a tehetségek támogatására 50 ösztöndíjat osztunk ki különböző szakterületeken.

Kitekintés 2010-re

A 2008 végén megromló gazdasági környezetet a 2009-ben jelentkező széleskörű pénzügyi válság tovább súlyosbította. Azonban a mérsékelt fellendülés jelei már megfigyelhetők az olajárak alakulásában. A MOL-csoport 2009-es stratégiája lehetővé tette, hogy a vállalat a válságban is helyt tudjon állni, és stabil, megerősödött pozícióba kerüljön a fellendülés időszakára. Ennek eredményeképpen 2010-ben képesek leszünk végrehajtani az előző évben elhalasztott munkaprogramok többségét, nagyobb figyelmet fordítva a kutatási tevékenységekre, mely további lendületet adhat a csoport növekedésének.

Fő célkitűzésünk 2010-ben a megnövekedett portfoliónk értékének maximálása, külön hangsúlyt fektetve a magas megtérülésű, rövidtávon készpénzt generáló mezőfejlesztési projektekre, annak érdekében, hogy jelentősen hozzájáruljunk a csoport szintű EBITDA eredményhez és növeljük a termelést. Emellett fontos feladatunknak tekintjük, hogy a MOL kiemelkedő hatékonyságát kiterjesszük a portfolió egészére, és széleskörű kutatási tevékenységet végezzünk a szénhidrogén készletek további növelése érdekében. Elkötelezettek vagyunk a jelenlegi közép-kelet-európai kutatási aktivitásunk szinten tartása iránt, nagy hangsúlyt helyezve a partnerbevonására. A nem-konvencionális kutatási tevékenység 2010-ben a derecskei projektre koncentrál, ahol a földgáz jelenlétet már kimutatták (a rétegzett, tömött tárolókőzetben). A MOL nemzetközi portfolióját csoport szinten optimalizálja. A kulcsfontosságú mezőfejlesztési projektjeink az alábbiak 2010-ben: a szíriai Hayan blokk, az offshore Észak-Adria, továbbá a pakisztáni és az orosz projektek. Az előbbi projektek mindegyike kiemelkedő jelentőséggel bír az upstream rövidtávú teljesítménye szempontjából, emellett 2010-es kutatási programunk jelentős készletpotenciált céloz meg Irak Kurdisztáni Régiójában, Pakisztánban, Egyiptomban, Szíriában és Indiában, hozzájárulva ezzel a hosszútávú növekedéshez.

Vállalatunk vezető szerepének és jövőbeli versenyképességének megőrzése érdekében további hatékonyság-javítási intézkedéseket tervezünk végrehajtani a portfolió egészében.