Hullámvasúton a világgazdaság

A világgazdaság alakulása 2009-ben hullámvasútra emlékeztetett. Az év kezdetén egy küszöbön álló pénzügyi és gazdasági összeomlás kockázata nagyon is valósnak tűnt. A gazdasági aktivitás, a kereskedelem és a beruházások egyaránt meredeken estek, az eszközárak pedig magas volatilitás mellett továbbra is hanyatlóban voltak. A kormányok világszerte a fiskális és monetáris politika extrém lazításával, és sok helyütt a pénzügyi rendszer implicit garantálásával reagáltak a kialakult válsághelyzetre. Ennek eredményeként a világgazdaság hanyatlása az első negyedévtől ismét növekedésbe fordult, amit az eszközárak újbóli látványos emelkedése kísért. Általánosan igaz, hogy a húzóerőt a feltörekvő piacok jelentették, míg a magas eladósodottsággal küzdő (elsősorban fejlett) országok lemaradtak a kilábalásban. A munkanélküliség azonban a fellendülés ellenére is tovább nőtt az OECD országaiban, az elemzők pedig egyet értenek abban, hogy a kilábalás továbbra is törékeny lábakon áll, mert számos olyan elemre épül, amelyek csupán átmenetiek. Az extrém mértékű monetáris lazítás egyértelműen növelte az infláció kockázatát, és lehetséges, hogy újabb eszközárbuborékok kialakulásához is vezetett bizonyos területeken. A példa nélküli fiskális deficitek ugyanakkor komoly kétségeket vetettek fel néhány állam fizetőképességével kapcsolatban.

Visszatérés a magas olajárhoz

A javuló gazdasági környezetnek és az újabb visszaeséstől („double-dip”) való félelem enyhülésének köszönhetően az olajár hordónkénti ára 2009 során az év eleji 40 dolláros szintről év végére 80 dollár közelébe emelkedett, azaz csaknem megduplázódott. Az árnövekedés két komolyabb korrekciót leszámítva (júliusban és novemberben) többnyire egyenletes volt, ami számos árnövekedést elősegítő, és néhány erősen árcsökkentő hatású erő eredőjének köszönhetően alakult így. Az OPEC figyelemre méltó, 80% feletti kvótafegyelme az év első felében döntő szerepet játszott az olajárak stabilizálásában a 40 és 50 dollár közötti sávban. Az ár márciustól kezdődő, fokozatos emelkedésének hátterében a lassan javulásnak induló gazdasági kilátások álltak, miután a világszerte bevezetett gazdaságélénkítő programok éreztetni kezdték hatásukat. A megállíthatatlanul tovább növekvő ázsiai kereslet ráadásul részben ellensúlyozni tudta az OECD által elszenvedett óriási keresletcsökkenést, jelezve, hogy a szűk olajpiac hamarosan ismét visszatérhet. Eközben a pénzügyi befektetők érdeklődése – elsősorban inflációs félelmektől, illetve a márciustól folyamatosan gyengülő dollártól vezérelve – szintén visszatért a dollárban árazott termékek iránt, és ismét nagy volumenben fektettek be a határidős olajtermékek piacán, ami hozzájárulhatott az olajár emelkedéséhez. Néhány fontos fundamentum ugyanakkor tartósan gyenge maradt az év során, mérsékelve ezzel az olajár növekedés ütemét. A kereslet összeomlása a fejlett országokban rekordmagasságba repítette a készleteket, az OECD-ben zajló lassú kilábalás pedig jóval az ötéves átlag feletti szinten tartotta a kereskedelmi (elsősorban gázolaj és kerozin) készleteket az év hátralevő részében. A kvótavágások eredményeként az OPEC tartalékkapacitása az év nagy részében meghaladta a napi 5 millió hordót, ami 2002 óta a legmagasabb szint és elemzők egybehangzó véleménye szerint megnyugtatóan magas ahhoz, hogy védelmet nyújtson ellátási zavarok esetén. Ezen kívül az olajár növekedésével párhuzamosan az OPEC szigorú kvótafegyelme is romlani kezdett és a márciusi 90% feletti szintről december végére 63%-ra csökkent, tovább szűkítve az olajár növekedésének lehetőségét.

Recessziós környezetet tükröző finomítói árrések

A finomítói árrések az ötéves átlag alatti szinten alakultak 2009-ben. A kilábalás lassú üteme továbbra is alacsony szinten tartja a dízel, és kerozin keresletet, míg a sokkal kevésbé ciklikus benzin-, és naftakereslet ellenállóbbnak bizonyult a visszaeséssel szemben, miközben a finomítói kihasználtság rendkívül alacsony szintre csökkent. Ennek eredményeként a dízel és a kerozin crack spread igen gyenge volt 2009-ben, míg a benzin és a nafta crack spread megközelítette az ötéves átlagot. A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread továbbra is jóval a válság előtti szint felett alakult a recesszió következtében alacsony finomítói kihasználtság miatt.

A Brent-Ural különbség 2009-ben a szokásosnál alacsonyabban, átlagosan az 1 dollár alatt alakult. A Brent-Ural különbség 2008 harmadik negyedévében kezdődő drámai szűkülése egyrészt az alacsony finomítói kihasználtságra visszavezethető fűtőolaj crack spread erősödésével, másrészt az Ural-hoz hasonló magasabb kéntartalmú kőolajtípusokra irányuló OPEC vágásokkal magyarázható. Mivel az Ural magasabb fűtőolaj-kihozatalra alkalmas, így a fűtőolaj csökkenő diszkontja egyúttal az Ural diszkontját is csökkentette a könnyebb Brenttel szemben, miközben az OPEC vágások nyomán a hasonló nehezebb típusok kínálata is szűkült, tovább csökkentve a Brent-Ural különbséget.

Kelet-Közép-Európa: súlyos visszaesés után kezdődő kilábalás

Kelet-Közép-Európa országait, különösen a kis nyitott gazdaságokat súlyosan érintette a globális gazdasági válság és GDP-jük drámai visszaesését voltak kénytelenek elszenvedni 2009 során.  A reálgazdaságban, elsősorban az ipari termelésben, az építőiparban és a hazai fogyasztásban az egész régióban komoly visszaesés volt tapasztalható. A mélypont elérését követően a második negyedévtől a legtöbb régiós gazdaságban a kilábalás jelei kezdtek mutatkozni a nyugati exportpiacokon kezdődő ismételt növekedésnek köszönhetően. A befektetői bizalom azóta stabilizálódott, az államadósság refinanszírozási feltételei pedig javultak, miután a CDS spread-ek megnyugtató szintre csökkentek. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is gyenge, a masszív léptékű gazdaságélénkítés pedig drámai mértékben növelte az államháztartások hiányát, ami azonban a régió országaiban még így is jóval az EU15 átlaga alatt marad.

A régiós üzemanyag alakulása

Az üzemanyag kereslet visszaesése a kelet-közép-európai régióban meglehetősen mérsékelt maradt, éves szinten a benzin iránti kereslet csupán 0,3%-kal, a dízelkereslet pedig 1,2%-kal csökkent. Ez elsősorban a lengyel gazdaság erejének volt köszönhető, ami a válság idején is egy igen egészséges benzin-, és dízelkereslet növekedést tett lehetővé a régió legnagyobb gazdaságában. Lengyelország és Csehország ezen kívül a Németország felől érkező üzemanyag-turizmus előnyeit is élvezte 2009 során.

Magyarország: Export-vezérelt kilábalás várható

Magyarországon a GDP nagymértékben, mintegy 6,3%-kal csökkent 2009-ben. A belső fogyasztás visszaesése komoly szerepet játszott a visszaesésben. A fiskális megszorító intézkedések révén sikerült visszafogni a költségvetési kiadásokat, és a költségvetési hiányt a GDP 4%-ára szorítani. A gazdaság valószínűleg 2009 utolsó negyedévében elérte a mélypontot, később, mint a legtöbb régiós országban, jelezve, hogy a szigorú kiadáscsökkentés negatív hatással volt a növekedésre. A gyenge fogyasztói kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is korlátozza Magyarország növekedési potenciálját, így a kilábalás hajtóereje egyelőre várhatóan nem a belső, hanem a külső keresletnövekedés lesz. A hazai gazdaság éves szinten 2010-ben még várhatóan negatív tartományban marad és csak 2011-től várható a stabil növekedési pályára való visszatérés.

Magyarország: a szlovák kereslet egy része áttevődött

2009-ben a magyarországi üzemanyag kereslet  visszaesése elhanyagolható mértékű volt, ami sokkal kedvezőbb, mint ami a GDP alakulása alapján várható lett volna. A benzinkereslet kismértékben, 0,2%-kal még növekedett is, a dízelkereslet pedig mindössze 0,6%-kal csökkent a tavalyi évben. Az üzemanyag kereslet 2009 első félévi növekedése a forint euróval szembeni gyengülésének volt köszönhető, ami élénkítette a Szlovákia és Ausztria felől Magyarországra irányuló üzemanyag turizmust, és megmutatkozott a nemzetközi teherszállítók magyarországi vásárlásainak növekedésében is. A július 1-ei egyidejű ÁFA, és jövedéki adóemelés a második félévre némileg csökkentette ezt az addicionális keresletet. A válság által érintetlenül hagyott, és 2009-ben ráadásul kiválóan teljesítő mezőgazdasági szektor ugyanakkor egészen az ősz végéig segítette a dízelkereslet szinten tartását.

Szlovákia: bíztató jelek erős visszaesés után

Szlovákia kis nyitott gazdasága nem kerülhette el a globális gazdasági válság negatív hatásait 2009-ben, miután az ország fő nyugat-európai piacairól érkező exportkereslet drámai mértékben csökkentek. A szlovák GDP 5% körüli mértékben zsugorodott 2009-ben, ami az előző évi 6,2%-os növekedés fényében jelentős visszaesést jelent. Az export megrendelések csökkenése számos vállalatot leépítésekre kényszerített, amelynek eredményeként a munkanélküliségi ráta 13% fölé emelkedett. Ezzel egyidejűleg a gazdaságélénkítő intézkedések révén a költségvetés hiánya a GDP 6%-át meghaladó szintre emelkedett. Az utolsó negyedévben azonban bíztató jelek mutatkoztak a gazdaságban, miután az ipari termelés és az export 2008 vége óta negyedéves szinten először növekedett újra az élénkülő nyugat-európai keresletnek köszönhetően. Az euró bevezetése révén Szlovákiának sikerült elkerülnie a pénzügyi rendszer válságát és elfogadható szinten tartania a hitelköltségeket mind a kormány, mind a vállalatok számára.

Szlovákia: az euró bevezetése sújtja az üzemanyag keresletet

Szlovákiában az üzemanyag kereslet nagymértékben visszaesett, a benzin kereslet 9%-kal, a dízel iránti kereslet pedig mintegy 11,9%-kal csökkent 2009-ben. Ez azonban csak részben magyarázható a válság miatti keresletcsökkenéssel, ugyanilyen jelentős tényező volt a szomszédos országok nemzeti valutáinak jelentős gyengülése az euróval szemben, ami a szlovákokat üzemanyag turizmusra, a nemzetközi árufuvarozókat pedig a vásárlásaik áthelyezésére ösztönözte, elsősorban Magyarország javára.

Horvátország: az utolsó negyedévre lassuló visszaesés

A globális gazdasági visszaesés – elsősorban az exportkereslet eltűnése révén – súlyosan érintette a horvát gazdaságot. Az első három negyedév adatai alapján a GDP 6%-ot esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, a lassulás üteme azonban mérséklődött az utolsó negyedévben. A gazdaság várhatóan már 2010-ben visszatér a növekedési pályára az újjáéledő külső kereslet hatására. Az EBRD előrejelzése szerint a horvát gazdaság 2010-ben 0,6%-os, 2011-ben pedig 2%-os növekedéssel számolhat.

Horvátország: mérsékelt keresletcsökkenés az erős idegenforgalmi szezonnak köszönhetően

Az üzemanyag kereslet visszaesése Horvátországban mérsékelt maradt, miután a vártnál jobban alakuló idegenforgalmi szezonnak köszönhetően a benzinkereslet 1,4%-kal nőtt, a konjunktúra-érzékenyebb dízel kereslet azonban 4,7%-kal csökkent. A horvát keresletre a szomszédos eurózóna országokból (Ausztriából és Szlovákiából) érkező üzemanyag turizmus is kedvező hatást gyakorolt.