• Munkabiztonság
• Egészségvédelem és egészségfejlesztés
• Folyamatbiztonság és kockázatkezelés
• Tehetségek vonzása
• Munkavállalóink megtartása és motiválása
• Humán tőke fejlesztése
• Partnerség és együttműködés
• Etika
• Társadalmi befektetések

COMPASS – Az egységes EBK kockázatkezelési rendszer

Az egységes EBK kockázatkezelési rendszer sikeres bevezetésének érdekében a COMPASS átfogó kockázatelemzési projekt folytatódott 2010-ben is. A program 10, a nemzetközi gyakorlatból vett kockázatelemzési módszertant használ, amelyekkel elemezhetőek mind a munkahelyi, a technológiai, valamint a környezeti kockázatok (pl. HAZID, ENVID, JSA, EIA, stb.)

2010-es év legfontosabb eredményei:

• A megvalósítás a MOL, a Slovnaft és az SPC működési területére fókuszált, ahol a kockázatelemzési kísérleti projekteket követően elkészültek a minőségi kockázatelemzések a Kutatás - Termelés, Finomítás, Logisztika, valamint Kiskereskedelem üzleteknél.
• A folyamatokat vizsgáló HAZOP mennyiségi kockázatelemzések szintén elkészültek, ennek eredményeként a kritikus folyamatok körülbelül 80%-a rendelkezik folyamat kockázatelemzéssel.
• Kifejlesztésre került a „COMPASS ITSS” nevet viselő informatikai eszköz, mely a jövőben hasznos segítség lesz a kockázat alapú menedzsment döntések meghozatalához. Az eszköz továbbfejlesztése során célunk, hogy az képes legyen egyéb csoportszintű, kockázattal kapcsolatos folyamatok támogatására is (pl. Enterprise Risk Management).

2011-ben a program kiterjesztésre kerül az INA, IES, Tifon, MOL Austria, MOL Románia és MOL Pakisztán működési területére, míg a teljes implementáció befejezése 2012 év végére várható.

Folyamatbiztonsági irányítási rendszer (PSM)

A MOL-csoport folytatta és továbbfejlesztette a 2006-ban elindított folyamatbiztonsági-irányítási rendszert. A rendszer bevezetésének célja a veszélyes és egyéb kevésbé veszélyes folyamatok során keletkezett, nem kívánt események, meghibásodások minimalizálása annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a tűzesetek, robbanások, az eszközök megrongálódása, az emberek és környezet sérülése. 2010-ben a rendszer hatékonyságának értékelése és a rendszer bevezetésének felmérése volt az elsődleges cél. Ennek érdekében teljesítmény mérőszámok lettek bevezetve, amelyek nyilvántartása és értékelése révén képet kaptunk a rendszer működéséről és az esetleges hiányosságokról.

Vészhelyzetek kezelése

Bár a tűzbiztonsági stratégiánk fő eleme a tűzmegelőzés, a korszerű és hatékony tűzjelző- és beépített oltórendszerek fejlesztése, a tüzivíz hálózatok felújítása, valamint a legmodernebb tűzoltó anyagok és eszközök alkalmazása is jelentősen hozzájárul a MOL-csoport tűzvédelmi hatékonyságának növeléséhez.

2010-ben 23 tűzeset történt csoportszinten (INA adatai nélkül). Ezek többségében szivárgások következtében alakultak ki, ahol a kiszabaduló szénhidrogén származékok gyulladtak be, de nem okoztak sem sérülést, sem jelentősebb anyagi kárt. Sajnos azonban történtek komoly sérüléssel járó események is, elsősorban alvállalkozóink tevékenysége kapcsán. A legsúlyosabb esemény a Csepeli logisztikai bázistelepen történt, ahol egy tartálytisztító alvállalkozó életét vesztette.

A sikeres veszélyelhárítási feladatokra való felkészülésnek két fő eleme a gyakorlatok és a begyakorló foglalkozások. Kollégáink minden üzletágban rendszeresen tartanak gyakorlatokat a helyi tűzoltóságokkal (a Kutatás - Termelés üzletág csoportszinten 15 komplex gyakorlatot tartott az elmúlt évben). Veszélyelhárítási gyakorlatokat szinte minden üzletágban tartunk, különösen a Finomítás és a Petrokémia területén - utóbbi 28 gyakorlatot folytatott 2010-ben.