| Fenntarthatóság |
|
| Letölthető dokumentumok |
|
A korábbi évhez hasonlóan 2010-re is megtartottuk a kihívást jelentő 1-es munkabaleseti frekvencia (LTIF, 1 millió munkaórára eső munkabalesetek száma) célkitűzésünket, mely az INA és az IES kivételével a teljes MOL-csoportra érvényes volt. A célkitűzéssel lefedett működési területeinken 38 munkanapkieséssel járó baleset következett be 1,56-os munkabaleseti frekvenciát eredményezve. Annak ellenére, hogy ez az érték lényegesen jobb az iparági benchmark-nál (CONCAWE Downstream 1,9 mind a 2008-as, mind a 2009-es évre), számunkra – az EBK-kultúra célkitűzéseinkkel összevetve – ez továbbra sem elfogadható.

A Termékelőállítás és Kereskedelem divízió különböző akciókat indított a munkavállalók EBK kultúrájának javítására.
Az INA munkabaleseti frekvenciája 3,1 a szervezetnél történt 64 munkanapkieséssel járó baleset eredményeképpen, mely az elmúlt év értékénél kissé alacsonyabb. Az INA Kutatás - Termelés lényegesen jobb eredményt ért el az INA átlagánál (LTIF 1,1 - ezzel jobb az OGP által az európai Kutatás-termelés területre meghatározott eredményeknél is), de nem ez a helyzet a Termékelőállítás és Kereskedelemnél, ahol a 4,8-as frekvencia messze meghaladja a CONCAWE által számított európai Downstream benchmark értéket.
Fontos kiemelnünk, hogy a horvát jogrendszer a munkabalesetek definíciójának és kompenzációjának tekintetében eltér a nemzetközi ipari gyakorlattól, így közvetve ösztönözve a munkavállalókat egyes nem munkavégzéssel összefüggő események munkabalesetként történő jelentésére. Az INA baleseti sérüléseinek 40%-a történt INA töltőállomás-rablásokkal összefüggésben (Post-traumás stressz), ezzel együtt is azonban az esetek 87%-ában könnyű sérülések fordultak elő. A statisztikát értékelve szembetűnő az eseményszámok szezonális változása (egyértelmű esetszám-növekedés tapasztalható télen, illetve a szüreti időszakban).
Az INA munkabiztonsági helyzetének javítására jelentős számú akció került megfogalmazásra, elindításra, ezek közül a fontosabbak:
A munkanapkieséssel járó baleset egyik legjelentősebb okaként még mindig a nem megfelelően kezelt téli időjárási körülmények jelölhetők meg, illetve a figyelmetlenség mind a gyalogos közlekedés, mind a terepi tevékenység során, melyek jelentős számú, enyhébb kimenetelű, esetleg közepes súlyosságú eleséses, csúszásos, botlásos balesetet okoznak. Meg kell továbbá említenünk a munkakörnyezetben történő tárgyakkal való ütközést, beütődést, illetve a közlekedéssel és szállítással összefüggő okokat is.
Őszinte sajnálatunkra – a nulla célkitűzésünk ellenére – 2010-ben is be kell számolnunk egy fő saját munkavállaló, két fő alvállalkozó, egy fő harmadik fél haláláról:
A biztonságos közlekedés érdekében folytatjuk a defenzív járművezetési tanfolyamokat. Azok a munkatársak, akiknek a munkája rendszeres gépjárművezetést igényel, részt vesznek egy ún. „defensive driving” gépjárművezetői képzésen, amelyet további havi rendszerességű elméleti távoktatási program keretében tudnak továbbfejleszteni. A résztvevők egy gyakorlati képzésen is részt vesznek, ahol személyre szóló értékeléssel zárják a programot. A gépjárművezetőink számára ajánljuk és biztosítjuk a speciális gépjármű-vezetési képzéseken való részvételt. A képzés négy modulja a csúszós úton való vezetésen, az éjszakai vagy rossz látási körülmények közötti vezetésen és a terepi vezetésen kívül a gyakorlatlan vezetőknek is segítséget ad. 2010-ben a MOL-csoport mintegy 400 munkatársa vett részt a programon. Törekvésünk eredményeképpen 2009-hez képest csökkent a közúti baleseti-arányszám (RAR) 1,62-ről 1,22-re (RAR = 1 millió levezetett kilométerre eső közlekedési balesetszám).
Szabadtéri fitneszpark került kialakításra több töltőállomáson (Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban), melyekkel lehetőséget biztosítunk a gépjárművezetők részére, hogy felfrissítsék magukat egyszerű és játékos testmozgás segítségével (”Fit to drive” program).
A „Stílus és Lendület” című vállalati magazinunkban rendszeresen adtunk közlekedésbiztonsági tanácsokat (70 szabály a biztonságos vezetésért) a töltőállomások vásárlóinak.
A 2010-es évben a beszállítók EBK irányítását érintő feladatokat nagymértékben befolyásolta a MOL Logisztika Csepeli bázistelepén márciusban bekövetkezett tartályrobbanás. A vállalat kivizsgálta a baleset körülményeit, és meghatározta a szükséges intézkedéseket a beszállítói EBK menedzsment fejlesztésére vonatkozóan. Az EBK az üzleti képviselőkkel közösen olyan szigorított feltételek meghatározásában egyezett meg - például az előminősítés, munkavégzés megkezdését megelőző oktatás, helyszíni ellenőrzés és motivációs rendszer terén -, amelyek a jövőben megakadályozhatják a hasonló események bekövetkeztét.
A rendszer felülvizsgálata mellett folytatódtak a már előző évek során is alkalmazott harmadik feles előminősítési auditok a stratégiai beszállítóknál. A tavalyi évben összesen 147 audit történt, melynek 53%-ában a beszállítók a „haladó” kategóriát érték el.
