Világgazdaság: Mérséklődő növekedés

A globális gazdaság az első félévben tapasztalható gyors fellendülést követően a második félévben kissé kevésbé lendületes, de talán hosszú távon fenntarthatóbb növekedési pályára váltott. Az általános növekedés fő mozgatóereje a vezető feltörekvő gazdaságok tartósan erős teljesítménye volt. A fejlett gazdaságok felzárkózása ugyanakkor továbbra is lassúbb ütemben zajlott, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Japán további élénkítő intézkedéseknek köszönhetően a vártnál lényegesen jobban teljesítettek. A fejlett gazdaságok gyengeségének legfőbb forrását az eurózóna bajba jutott perifériája jelentette.  A görög adósságválság a második negyedévben súlyos piaci turbulenciát okozott. Az EU egy 440 milliárd eurós mentőcsomaggal igyekezett a további hasonló válságokat elkerülni, amely az utolsó negyedévben kibontakozó ír adósságválság során sikeresen előzte meg a válság perifériáról az eurózóna egészére való átterjedését. Ennek ellenére újabb likviditási válságok és mentőcsomagok valószínűsége továbbra is nagy az eurózónán belül, ami várhatóan a jövőben is volatilisabb devizaárfolyamokat eredményez majd. További kockázatot jelent a globális kilábalásra nézve, hogy a fejlett országokban uralkodó alacsony kamatlábak és a feltörekvő országok kitűnő növekedési kilátásai együttesen gyors ütemű, és gyakran igen volatilis tőkeáramlásokat eredményeznek a fejlődő országok irányába, ami felboríthatja a növekedés egyensúlyát, illetve könnyen gerjeszthet inflációt és eszközár buborékokat. Az IMF becslése szerint a fejlett gazdaságokban végbemenő fiskális konszolidáció miatt a globális gazdasági növekedés a 2010-es 5,0%-ról, 2011-re 4,4%-ra mérséklődik.

Olajpiac: Jelentős olajár növekedés a bővülő keresletnek köszönhetően

Az olajárak jelentős mértékben emelkedtek 2010-ben, és átlagosan hordónként 79,5 dolláros szinten alakultak, csaknem 29%-kal az egy évvel korábbi szint felett. Az áremelkedés jórészt fokozatosan zajlott, amit mindössze két jelentősebb korrekció szakított meg májusban illetve augusztusban. Az első átmeneti visszaesés oka az eurózóna adósságválságát követő piaci reakció volt, a másodikat pedig a globális növekedési kilátásokkal kapcsolatos általánosabb aggodalmak okozták a kínai gazdaság küszöbön álló lassulásának fényében. Az összességében növekvő trendet ugyanakkor teljes mértékben alátámasztja a napi 2,8 millió hordónyi éves átlagkereset bővülés, amely az elmúlt évtizedeket figyelembe véve is kimagasló éves növekedésnek számít. További fundamentumok is erősödtek 2010-ben. Az OPEC tartalékkapacitása lassanként napi 5 millió hordó alatti szintre esett 2010 negyedik negyedévére, miközben az OECD kereskedelmi készletei 59 napra elegendő szint körül mozogtak szemben a 2009-ben tapasztalt 60 nap feletti átlagos szinttel. Az OPEC kvótafegyelme az előző évi 63%-ról decemberre 58%-ra esett vissza, az ennek ellenére folyamatosan növekvő olajár pedig azt jelzi, hogy az olajpiac lassan visszatérhet a válság előtti években tapasztalt szűkösebb kereslet-kínálati egyensúlyhoz.

Finomítói árrések: Lassan erősödő crack spread-ek

A finomítói árrések az ötéves átlag alatti szinten maradtak 2010-ben. Az egészséges ütemű kilábalás hozzájárult a termékkereslet bővüléséhez a fejlődő országokban, és kisebb mértékben a európai és észak-amerikai OECD országokban is, amelynek hatására a termék crack spread-ek összességében erősödtek 2010-ben az előző évhez képest. Ugyanakkor a továbbra is magas készletek és a még mindig bőséges finomítói tartalékkapacitások a versenyképtelen finomítók vártnál lassabb ütemű bezárásával együtt korlátot szabtak a crack spread-ek erősödésének. A nafta és benzin crack spread-ek meghaladták az ötéves átlagot, ám enyhén csökkenő trendet követtek az év során, míg a dízel és kerozin crack spread-ek alatta maradtak a sokéves átlagnak, de növekvő tendenciát mutattak. A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread az ötéves áltag felett maradt, de az év közepétől folyamatosan közelített a válság előtti mélyponthoz.
A Brent-Ural különbség némileg erősödött, és hordónként 1,4 dolláros átlagos szinten alakult 2010-ben (a 2009-es hordónkénti 1 dollár alatti értékkel szemben), ám az év során rendkívül volatilis pályát írt le. A második negyedben hordónként 3 dollár fölé szökött a vártnál hosszabb finomítói karbantartási időszak miatt, amely különösen a konverziós kapacitásokat érintette és az emiatt fellépő fűtőolaj túlkínálat következtében leértékelődött a nagyobb fűtőolaj kihozatalra alkalmas Ural típus. A harmadik negyedévben viszont egy rövid időre hordónként nulla dollár alá is süllyedt a Brent-Ural spread az Ural kínálatát érintő sorozatos negatív kínálati sokkok eredményeként, az év végére azonban visszatért a hordónkénti 2 dollár körüli szintre a fűtőolaj crack spread gyengülésével párhuzamosan, ami ismét leértékelte a nehezebb Ural típust a Brent-tel szemben.

Kelet-közép-európai gazdaság: Kétsebességes kilábalás

A kelet-közép-európai régió kilábalása 2010 legnagyobb részében kétsebességes volt, miközben Lengyelország, Szlovákia és Csehország erősen teljesített, addig Magyarország, Horvátország és Románia lemaradt a növekedésben. A régió növekedése továbbra is elsősorban a németországi ipari fellendülésnek köszönhető, miközben a belső kereslet gyenge a magas munkanélküliség és a gyenge hitelállomány bővülés miatt. A gazdasági növekedés várhatóan némiképp lassul majd az elkövetkező időszakban, mivel a legtöbb régiós országban várhatóak különböző mértékű fiskális megszorítások 2011-ben. A régió kilábalására nézve a legfőbb kockázatot az eurózóna folytatódó válsága jelenti. Azonban a valutaövezet válságának mélyülése a régió számára kezelhetőnek tűnik egészen addig, amíg az kizárólag az eurózóna perifériájára korlátozódik, a régió számára kulcsfontosságú központi gazdaságok pedig többé-kevésbé sértetlenek tudnak maradni. 

Kelet-közép-európai üzemanyag-kereslet: Lengyelországnak és a dízelnek köszönhetően csak minimális visszaesés

A kelet-közép-európai üzemanyag-kereslet visszaesése mérsékelt maradt 2010-ben, a benzinkereslet ugyan jelentős mértékben, mintegy 4,9%-kal visszaesett, a dízelkereslet azonban 1,9%-kal nőtt, így összességében az üzemanyag-kereslet mindössze 0,1%-kal csökkent. Ez elsősorban a lengyel gazdaság erős teljesítményének volt köszönhető, amely nélkül a dízelkereslet is csökkentést lett volna kénytelen elszenvedni, a benzinkereslet visszaesése pedig sokkal jelentősebb lett volna. Kisebb mértékben Ausztria és Szlovákia is pozitív módon járult hozzá a dízelkereslet növekedéséhez a kedvező dízel jövedéki adójuknak köszönhetően.

Magyar gazdaság: Lassú kilábalás kérdőjelekkel

A magyar gazdaság szerény mértékben, a KSH előzetes becslése alapján mintegy 1,2%-kal bővült 2010-ben. A lassú kilábalást elsősorban az export szektorok erős teljesítménye táplálta, míg a belső kereslet továbbra is gyenge volt a kiskereskedelmi forgalom és a hitelállomány növekedés gyengesége, valamint a magas munkanélküliség miatt. Az új kormány gazdaságpolitikájának eredményei eddig vegyesnek mondhatók, mivel a deficitcsökkentés és a versenyképesebb adórendszer irányába tett lépések nagyban hozzájárultak a piaci bizalom fennmaradásához, ám számos intézkedés nyugtalanságot keltett a befektetők körében. 

Magyarországi kereslet: késleltetett visszaesés 2010-ben

A magyarországi üzemanyag-kereslet jelentős mértéken visszaesett 2010-ben. Mivel a recesszió hatása késve jelentkezett a keresleti adatokban, így a benzinkereslet 12,7%-kal, a dízel 6,7%-kal az üzemanyag-kereslet pedig összességében 8,7%-kal csökkent. A késleltetett visszaesés egyrészt az erősödő forinttal (és a 2010. januári jövedéki adóemeléssel) magyarázható, ami kioltotta az üzemanyag-turizmus 2009-ben megtapasztalt pozitív hatását a keresletre, másrészt pedig a háztartások kényszerű adósságállomány csökkentésével, ami elsőként a személyes fogyasztást fogta vissza, és csak ezt követően kezdte aláásni az üzemanyag-keresletet. 

Szlovák gazdaság: Gyors növekedés várható mérséklődéssel

A szlovák gazdaság 2010-ben egy erős, V-alakú kilábalási pályát követett a német ipari fellendülésnek köszönhetően, amelynek eredményeként a második félévre mind az ipari termelés, mind pedig az export visszaállt a válság előtti szintre. A szlovák GDP 4,0%-kal bővült 2010-ben a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján. A kormány által bejelentett fiskális konszolidációs csomag, amely a jelenleg fenntarthatatlan mértékű, a GDP 8%-át megközelítő deficit 3% alá szorítását célozza, rövid távon rontani fogja a növekedési kilátásokat. Egy az eurózóna központi gazdaságait érintő lassulás lehetősége szintén jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság viszonylag egészséges növekedési kilátásaira nézve, mivel Szlovákia rendkívüli mértékben függ az ide irányuló exporttól, belső kereslete viszont továbbra is gyenge. 

Szlovák kereslet: Kimagasló növekedés a kedvező piaci feltételeknek köszönhetően

Az üzemanyag-kereslet igen jelentős mértékben, mintegy 15,4%-kal nőtt Szlovákiában 2010 során, a benzinkereslet 1,5%-kal, a dízelkereslet pedig a régióban kimagasló 22,4%-kal bővült az előző évhez képest. A növekedés elsősorban a szlovák gazdaság erős ipari által vezérelt fellendülésével magyarázható, azonban szerepet játszott a dízel jövedéki adójának jelentős, mintegy 23,5%-os csökkentése és az alacsony 2009-es bázis is (amikor a szlovák üzemanyag-kereslet különösen súlyos visszaesést szenvedett el).

Horvát gazdaság: Lassan beinduló kilábalás

A horvát gazdaság kilábalása lassú ütemben halad, a továbbra is gyenge növekedés csak az év második felében indult be, miközben az ipari termelés az év nagy részében negatív maradt, a munkanélküliség pedig tovább emelkedett. A gyenge teljesítmény legfőbb okai egyrészt a szűk hitelkínálatban és a gyenge munkaerőpiacban keresendőek, másrészt az olaszországi fellendülés viszonylagos gyengeségével magyarázható, aminek eredményeként Horvátország fő exportpiacán a kereslet egyelőre jóval elmarad a többi régiós ország elsőszámú piacának számító Németországétól. Az Horvát Statisztikai Hivatal becslései szerint a horvát GDP 1,4%-kal csökkent 2010-ben, és az EBRD szerint csak visszafogott mértékben, kb. 2%-kal bővül majd 2011-ben.

Horvát kereslet: Lassú kilábalás mellett csökkenő üzemanyag-fogyasztás

Az horvátországi üzemanyag-kereslet 5,4%-kal csökkent 2010-ben, miközben a benzinkereslet 4,3%-kal, a dízel pedig 5,9%-kal esett vissza a lassú kilábalás, a magas munkanélküliség és a gyenge személyes fogyasztás eredményeképpen. A viszonylag erős turistaszezon pozitív hatása nélkül a benzinkereslet csökkenése minden bizonnyal még súlyosabb lett volna.