MOL-CSOPORT ÉVES JELENTÉS Gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményünk
Kezdőlap
Tartalomjegyzék
Upstream üzletági összefogla...

Fő üzenetek

  • A speciális tételek nélküli EBITDA több mint 20%-kal növekedett, főként a nemzetközi működésnek köszönhetően.
  • 2011-ben 117 millió hordó olaj-egyenértékkel nőtt az SPE irányelvek szerint megállapított 2P készletünk, ezzel 200% fölötti készletpótlást értünk el.
  • A Csoport teljes SPE irányelvek szerinti 2P készlete 682 millió hordó olaj-egyenérték volt 2011. december 31-én. Legjobb becslésünk szerint a megcélzott kitermelhető prognosztikus vagyon 1,4 milliárd olaj-egyenértékes (részesedés alapon).
  • 2012-ben a szíriai hozzájárulás nélkül nagyságrendileg napi 121 ezer hordó olaj-egyenérték (boe) termeléssel számolunk.
  • Irak kurdisztáni régiójában 2012-ben és 2013-ban terveink szerint felgyorsítjuk a kutatási és mezőlehatárolási programjainkat, hogy teljes mértékben feltárjuk a blokkok potenciálját.
  • A korábbi évek kutatás-vezérelt stratégiájának köszönhetően 130%-os készletpótlási arány elérésével számolunk a következő három év átlagában.
  • A magasabb készletszint jó alapul szolgál a 3-4%-os becsült termelés-növekedéshez 2014-től.

 

A 2011-es év áttekintése

2011-ben is az Upstream maradt a legjelentősebb eredménytermelő szegmense

A szegmens erős készpénztermelő képességét bizonyította a 21%-kal magasabb speciális tételek nélküli EBITDA 2011-ben. Az egyszeri tételek nélküli üzleti eredménye 16%-kal emelkedett 2010-hez képest. Az eredmény javulása az alábbi tényezők együttes következménye:

  • pozitív hatások: (1) a főként Szíriából származó többlettermelés hatására magasabb átlagos szénhidrogén-termelés, valamint (2) az emelkedő nemzetközi jegyzésárak következtében magasabb átlagos realizált szénhidrogén ár (26%).
  • A pozitív hatásokat mérsékelte: (3) a háztartási felhasználású földgázra vonatkozó magyarországi szabályozott ár, különösen a negyedik negyedévben; (4) az időszakban átlagosan gyengébb USD valamint (5) az üzembe-helyezéseknek köszönhető nagyobb amortizáció Szíriában.

A fajlagos működési költségeket versenyképes szinten tartottuk 2011-ben is

Az Upstream szegmens ráfordításai speciális tételek nélkül 46 Mrd Ft-tal, 479 Mrd Ft-ra emelkedtek. A magyarországi termelés bányajáradéka 102 Mrd Ft volt. A 14%-os emelkedés egyrészt a magasabb szénhidrogénárak, másrészt a bányajáradék kulcs automatikus, 12%-ról 18%-ra való növekedésének eredménye, miután a Brent típusú kőolaj jegyzésára 2011-ben 90 USD/hordó fölé emelkedett. Az Oroszországban fizetett bányajáradék és exportvám összege 8 Mrd Ft-tal, 53 Mrd Ft-ra emelkedett. A szénhidrogén-termelés fajlagos költsége (értékcsökkenési leírás nélkül) ugyanebben az időszakban versenyképes szinten maradt (6,3 USD/boe), amely a hatékonyság általános növelése érdekében tett kiemelt törekvéseink eredménye.

Magasabb napi termelési szintet értünk el a növekvő nemzetközi hozzájárulásnak köszönhetően

Az átlagos napi szénhidrogén-termelés 147,4 ezer boe/nap-ra, 3%-kal emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Ennek fő oka a megnövekedett nemzetközi gáz- és kondenzátum-termelés, elsősorban a lényegesen magasabb szíriai hozzájárulásnak köszönhetően. A pakisztáni Tal blokkból származó termelésünk szintén emelkedett.

 

A termelés-változás legfontosabb tényezői:

  • A magyarországi szénhidrogén termelés a mezők természetes csökkenésének következtében visszaesett. 2011-ben befejeztük az algyői szénhidrogén-kihozatal fokozására irányuló projektet, mely tovább növeli a kitermelési arányt.  
  • 2011-ben a horvátországi termelés a mezők természetes csökkenésének következtében visszaesett. Az offshore gáztermelés szintén alacsonyabb, mintegy 4%-kal esett az előző évhez viszonyítva, amely az Izabela mező (EdINA) késedelmes indításának tudható be, ahol a termelés továbbra sem kezdődött meg. A termeléscsökkenéshez hozzájárult továbbá az Aiza Laura licensz területén (INAgip) elvégzett karbantartási munkálatok, illetve az észak-adriai licensz terület (INAgip) jelentősebb vizesedésének és termelési volumenének természetes csökkenésének tudható be.
  • Oroszország:

i.) A MOL-csoport termelése 2011-ben az oroszországi Zapadno-Malobalik (ZMB) mezőből átlagosannapi 10,6 ezer boe volt. Jelenleg a mezőn 144 termelő és 77 vízbesajtoló kút van működésbe állítva.

ii.) A Matjushkinsky blokk termelése a 2011-ben átlagosan napi 3,3 ezer boe volumenre növekedett, amely 9%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez főként a Severo-Ledovoye mező mezőfejlesztési munkálatainak következménye, amely 25 új kút fúrásával folytatódott. Az év végéig összesen 23 kutat állítottunk termelésbe, miközben további egy kút fúrása, illetve egy kút tesztelése volt folyamatban. Az Severo-Ledovoye mezőn lévő olajgyűjtő létesítmény és egy áramtermelő üzem szükségszerű bővítése befejeződött. A főgyűjtő valamint az Severo-Ledovoye olajgyűjtő közötti 40 km hosszú olajvezeték csőanyagának beszerzése és a vezetékfektetés előkészítési munkálatai megkezdődtek. Jelenleg 13 termelő és 5 besajtoló kút működik a Matjushkinsky mezőn, míg 33 termelő és 3 besajtoló kút a Severo-Ledovoye mezőn.

  • iii.) A Baitugan mező termelése átlagosan napi 4,8 ezer hordót tett ki 2011-ben, amely 2010-hez viszonyítva 4%-os növekedésnek felel meg. 2011-ben összesen 34 olajtermelő és 2 vízbesajtoló kút lefúrása történt meg. Ezzel párhuzamosan 2011-ben megvalósult a telemechanikai rendszer és vízbesajtoló üzemek telepítése, a rétegvíz szállító és besajtoló vezetékek (üvegszál erősítésű műanyagcsőből, illetve belső műanyag bevonatos acélcsőből), valamint az elektromos hálózat kibővítése.
  • A szíriai Hayan blokkban a tervezett munkaprogram részeként üzembe helyezték a Gáz Kezelő Telepet (GKT), melynek eredményeképpen szignifikánsan növekedett a gáz- és kondenzátum-termelés, valamint megkezdődött a PB termelés is. 2011 negyedik negyedévétől kezdve az INA nehézségekkel szembesül a rá eső szénhidrogén-termelés utáni követelések szíriai partnerrel szembeni érvényesítésében. 2011 októbere óta nem volt jelentős bevétel-realizásás. 2012. február 26-án az INA „force major” értesítést küldött a szíriai General Petroleum Company részére az 1998-ban aláírt Hayan blokk Termelés-megosztási Szerződésével és a 2004-ben aláírt Aphamia blokk Termelés-megosztási Szerződésével kapcsolatban. Az INA és a MOL-csoport sem számol Szíriából származó bevétellel, illetve a rá eső termelés-részesedés realizálásával a közeljövőben, a „force major” megszűnéséig.
  • Pakisztánban 2011 második felében egy új termelő kutat, a Manzalai-9-et sikeresen lefúrtuk. A Tolanj X-1 fúrás már a hatodik független találat volt a blokkon belül. A próbatermelés a Maramzai-1 és Mami Khel-1 kutakból folyamatban van, míg 2012 elejére ütemeztük be a Makori East-1 találat bekötését a Makori Próbatermelési Létesítményhez. A Makori East-2 lehatároló fúrás 2011 júliusában elkezdődött. A 2010-ben elvégzett 3D szeizmikus mérések feldolgozása és értelmezése sikeresen megtörtén és két lehatároló kút helyét határoztuk meg a Mami Khel és a Maramzai struktúrákon.

 

Kutatási tevékenység 2011-ben

Az elmúlt három évben átlagosan 64%-os kutatási találati arányt értünk el

Intenzív kutatási tevékenységünknek köszönhetően ígéretes felfedezéseket értünk el Irak kurdisztáni régiójában, Pakisztánban, Oroszországban, Egyiptomban és Magyarországon. 2011-ben 18 kutat teszteltünk, melyből 10 bizonyult sikeresnek: mind külföldön, mind Magyarországon 5-5 találatot értünk el, mely 56%-os kutatási találati arányt eredményezett. A Csoport az elmúlt három évben átlagosan 64%-os kutatási találati arányt ért el. Pakisztánban 3 kutat fúrtunk és teszteltünk, melyből 2 bizonyult sikeresnek. Irak kurdisztáni régiójában két fúrásunkból egy találatot értünk el. Oroszországban egy kutatófúrásunk volt, melyet sikeresen teszteltünk. Egyiptomban 2 kutat fúrtunk és teszteltünk, melyből 1 bizonyult sikeresnek (a részleteket a táblázat tartalmazza).

Jelentős növekedés az SPE 2P készletekben

 A MOL-csoport SPE 2P készlete 682 millió boe volt 2011 év végén, mely 63 millió boe növekedést jelent az előző évhez képest. Kiemelkedő, 217%-os készletpótlást értünk el SPE 2P készleteinkben többek között a kazahsztáni kutatási sikereinknek, illetve az intenzív orosz mezőfejlesztéseknek köszönhetően.

A bruttó bizonyított és valószínű készletet a 2011-es éves termelés 54,1 millió boe-val csökkentette (tartalmazza a 0,3 millió boe MMBF termelést is), míg a készletek bruttó 117 millió boe-val növekedtek.

 

Változások a szabályozói környezetben
 

Jelentősen módosult a magyar bányajáradék-rendszer a hatóságilag szabályozott árú  földgáz vonatkozásában

A magyar bányajáradék-rendszert szabályozó Bányatörvény 2011 január 1-jei hatállyal megváltozott. A bányajáradék kompenzáció rendszere bevezetésre került, azzal összhangban, hogy 2010 decemberétől gázárszabályozást vezettek be Magyarországon az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók körére. A szabályozott ár maximum az 1998 előtt termelésbe állított mezők termelési volumenére vonatkozik.

2011-ben a Magyarországon kitermelt kőolaj és földgáz alapján a MOL a kőolaj és földgáz kitermeléséből származó árbevételének 39%-át fizette be bányajáradékként a Magyar Állam felé. 2011-ben az 1998 után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz és kőolaj után fizetendő bányajáradék átlagos kulcsa 18% volt (ide nem értve a növelt hatékonyságú eljárásokkal kitermelt mennyiségeket, melyek az olaj kitermelés 13%-át képviselték és melyekre nem kell bányajáradékot fizetni Magyarországon).

A MOL és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2005-ben aláírt kétoldalú szerződésben felsorolt mezők termelése után fizetendő bányajáradék a 2005 végén hatályos rendelkezések alapján került meghatározásra 1,02-1,05-ös szorzóval módosítva. Az említett szerződés 2010. szeptemberi változása alapján a szerződésben érintett mezőkre a bányajáradékot a Bányatörvényben leírtak, és a kapcsolódó rendeletekben szabályozottak alapján kell meghatározni, 1,02-es szorzóval módosítva.

Változások az exportvám szabályozásban Oroszországban…

Oroszországban a bányajáradék és az exportvám az urali olaj átlagos (rotterdami és mediterrán) jegyzésárától és a rubel/dollár árfolyamtól függ, és az adótörvényekben rögzített képletek alapján számítandó. A bányajáradék mértékét az adóhatóság havonta hivatalos közleményben teszi közzé. A 2011. december 31-én érvényes bányajáradék 20,6 USD/bbl, a 2011-es átlagos Ural jegyzésáron alapuló éves átlagos bányajáradék pedig 19,2% volt. A 2011. december 31-én érvényes exportvám 53,6 USD/bbl, az éves átlagos Ural jegyzésáron számított éves átlagos exportvám pedig 51,6% volt. Kedvező szabályozói változás, hogy 2011 októberétől a képletben szereplő legmagasabb küszöbhöz tartozó exportvám koefficiense 65%-ról 60%-ra csökkent.

…valamint a horvát bányajáradék szabályozásban

A 2010 óta hatályban lévő új bányajáradék szabályozás alapján a bányajáradék mértéke a 2009. december 31. előtt már termelő mezők esetében 3,1%-ra nőtt 2010-ben. Az eredeti szabályozás szerint a bányajáradék mértéke 2015-ig évente 0,5%-ponttal nőtt volna, majd ezt követően tíz évig 10%-ban rögzül. 2011 áprilisában azonban ismét módosult a bányatörvény, és a bányajáradék mértéke azonnali hatállyal 5%-ra nőtt.

 

Upstream kilátások
 

Az Upstream üzletág a Csoport erős növekedési pillére

Közép-Európa ugyan továbbra is a legfőbb kiindulási pontot jelenti működésünkben, a MOL-csoportnak a FÁK térségben is meghatározó a jelenléte, valamint a Csoport Közel-Keleten is kiváló eszközökkel és stratégiai partnerségekkel rendelkezik. Ezek együttesen jó alapot nyújtanak, hogy az Upstream üzletág erős növekedési pillér lehessen. Ehhez hozzájárulnak az alábbiak:

I.) Kompetencia alapú, dinamikus kutatási stratégia

  • A jelenlegi fúrási tervek nagy része a következő három évben megvalósul
  • A portfólió további elemekkel való bővítése, melyek lehetnek jelentős potenciállal rendelkező eszközök is

II.) A már meglévő kutatási eszközök termelésbe állítása középtávon

III.) Gyors sikerek elérése érdekében nagy hangsúly a mezőfejlesztési projekteken

IV.) Aktív portfólió-kezelés

  • földrajzilag és életciklusnak megfelelően
  • az inorganikus fejlődési lehetőségek folyamatos ellenőrzése

Értékteremtés intenzív lehatárolási program keretében Irak kurdisztáni régiójában

A kurdisztáni Akri-Bijeel és Shaikan blokkokban meglévő részesedésünk kiemelkedő fontosságú upstream portfóliónkban. Ezek a blokkok a vállalat jövőjére valószínűleg jelentős hatással bíró projektek és óriási kutatási potenciált rejtenek a földrajzilag és stratégiailag is fontos régióban.  Az elmúlt évek két legfontosabb felfedezése után intenzív munkaprogrammal 2 kutatási és 7 lehatárolási kút fúrását tervezzük a 2012-2013-as időszakban. A Shaikan blokkban a lehatárolási program a befejezéshez közelít; a próbatermelés már elindult. Az Akri-Bijeel blokkban a kutatási tevékenységek a Bijell találat feltárásával párhuzamosan zajlanak. A próbatermeléshez szükséges felszíni eszközök megépítését az Akri-Bijeel blokkban 2012 második felére tervezzük, egyúttal elemezzük a szénhidrogén értékesítési lehetőségeket is.

Termelésnövekedési potenciál rövid és középtávon Oroszországban…

Oroszország olyan kulcsfontosságú ország számunkra, amely mind rövid mind középtávú termelésnövekedési potenciállal rendelkezik. Az elmúlt években 100%-os kutatási találati arányt értünk el. A Matjushkinsky és a Baitex blokkok jelentős kutatási potenciállal és több feltáratlan formációval rendelkeznek. A MOL éves szinten várhatóan 50-60 termelő kutatási és besajtoló kút fúrását, illetve 2-3 kutató fúrást tervez az elkövetkezendő 3 évben.

…és 2015-től Kazahsztánban

A kazah Fedorovszkij blokkban jelenleg a lehatárolási tevékenységek zajlanak, és a blokk további lehetőséget rejthet magában. A kitermelés kezdetének időpontja várhatóan 2015-re tehető. A Csoport mind a lehatárolási kutak fúrására, mind a próbatermelési fázis fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet. A következő két évben a MOL 3 lehatároló kút fúrását és 6 kút tesztelését tervezi.

Pakisztán: folytatódik a Tal blokk potenciáljának kihasználása

A pakisztáni Tal blokkban a cél a jelenlegi találatok (Mami Khel, Maramzai, Makori East és Tolanj) lehatárolási tevékenységének folytatása és a blokk fennmaradó potenciáljának további kiaknázása. Ahhoz, hogy a MOL készleteit és termelését a következő években növelni tudja és a növekvő kitermelést kezelni lehessen, a felszíni eszközök kapacitásának növelése szükséges. A Karak blokkban, a 2011. negyedik negyedéves olajtalálatának köszönhetően (1700 bbl/nap; -100% WI, teljes konzorcium részesedés), a 2012-2013-ra időszakra vonatkozó várható munkaprogram tartalmazza a kút próbatermelésbe állítását és egy mezőlehatároló kút fúrását.

Kelet-Közép-Európa: cél a kihozatali arány maximalizálása

A kelet-közép európai régióban legfőbb célunk a kihozatali arány maximalizálása és a termelésvisszaesés mérséklése.  Célunk elérése érdekében több olaj- és gázkihozatal növelő projektet indítottunk Algyő, Üllés és más magyarországi mezőkben 2012-ben, továbbá több új mezőfejlesztési és hatékonyságnövelő projekt is folyamatban van. Magyarországon 12 konvencionális és 2 nem konvencionális kutatófúrás lemélyítését tervezzük, mindemellett 2 szeizmikus mérés kivitelezését is 2012-ben. Horvátországban jelentős fúrási program kezdődik, melynek keretében több kutató és termelő kutat tervezünk a már meglévő olaj és gázmezőkön. Ezen túlmenően folytatódnak a fokozott olajkinyerési eljárásokat (EOR) alkalmazó projektek, illetve három új gázmező termelésbe állítása is várható 2012-ben. Romániában várhatóan megkezdődik a kutatási program.

Kiemelkedő készlet- és termelés-növekedés várható középtávon

A korábbi évek kutatás-vezérelt stratégiánknak köszönhetően a  készletpótlási arány átlagosan a 130 százalékot is elérheti a következő 3 évben. A megemelkedett készlet pedig jó alapul szolgálhat 2014-től a tervezett 3-4%-os termelés-növekedéshez.

 

 

 

 

 

 


 

Előző
Következő
 
 
© MOL-csoport | Felelősségkizárás | Kapcsolat