Integrált kockázatkezelési rendszer

A Kockázatkezelés számára kiemelt feladat, hogy kezelje a külső kihívásokat és így járuljon hozzá a MOL stabil pénzügyi pozíciójához. A hatékony és átfogó kockázatkezelés alapeleme egy jól működő, felelős társaságirányításnak. A MOL-csoport kijelentheti, hogy fejlett kockázatkezelési tevékenységet folytat, mely szerves részét képezi a felelős társaságirányítási struktúrának. Ezt ismételten alátámasztja a SAM Research AG 2011-ben kiadott riportja is: a Dow Jones Sustainability Index (Fenntarthatósági Index) a MOL kockázatkezelési teljesítményét 94%-ra értékelte, amivel a MOL a csoportjában az egyik legjobb lett. A szektorátlagot 30 százalékponttal meghaladó érték kifejezi a MOL felelősségteljes gondolkodásmódját a kockázat- és krízismenedzsmentben, a kockázatok azonosításában, a kockázati térkép megrajzolásában, a kockázatok számszerűsítésében, a pénzügyi és nem pénzügyi kockázatok érzékenységvizsgálatában, valamint a tudatos kockázatkezelési stratégia kialakításában.
 

TÖBB PILLÉREN NYUGVÓ RENDSZER KEZELI A KOCKÁZATOK SZÉLES SPEKTRUMÁT

 
Az Egységes Vállalati Kockázatkezelés (ERM) keretében végezzük a különböző típusú kockázatoknak egy olyan hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe való integrálását, amely a MOL-csoport összes üzletágára kiterjed. Az ERM a pénzügyi valamint a működési kockázatokat a stratégiai és jogi megfelelésből eredő kockázatok széles körével együtt kezeli, miközben az egyes események bekövetkezése esetén felmerülő reputációs hatásokat is vizsgálja. A különböző típusú kockázatok azonosítása után azok számszerűsítése következik egységes módszertant alkalmazva. A kockázatokat csoport szinten konszolidáljuk a modellben, melynek időhorizontja a hosszú távú szemléletet hangsúlyozza (a stratégiai időtávval összhangban): a nettó jelenérték lehetséges alakulásának (valószínűség-eloszlásának) vizsgálatakor a következő 10 év, valamint az azt követő időszak hatásait is figyelembe vesszük. Az ERM feltárja a vállalat eredményeire ható legfontosabb kockázatokat (mind csoport, mind üzletági szinten) és felhívja a figyelmet a szükséges döntések meghozatalára, arra vonatkozóan, hogy mely kockázatokat akarja a Csoport megtartani és melyek esetében szükséges kockázatcsökkentő lépéseket tenni. A Csoport a következő főbb kockázati faktoroknak van kitéve:
  • Tömegáru árkockázat: A MOL-csoport, mind eladóként, mind vásárlóként tömegáru árkockázatnak van kitéve. A főbb tömegáru kockázat a csoport-szintű kitermelésnek megfelelő mértékű ‘hosszú’ kőolaj pozícióból, a feldolgozott termékmennyiségre vonatkozó ‘hosszú’ finomítói árrés pozícióból, illetve a ‘hosszú’ vegyipari árrés pozícióból származik. A tömegáru árkockázat cash flow hatását nem célszerű teljes mértékben lecsökkenteni, mivel azok a befektetők, akik részesedést szereznek olajipari vállalatokban hajlandóak vállalni az olajipar üzleti kockázatait. Másrészről, fedezeti ügyletek mérlegelése szükséges annak érdekében, hogy a normál üzleti tevékenységtől eltérő, vagy az általános piaci árkockázatok csökkentve legyenek.
  • Devizaárfolyam-kockázat (FX): Gazdasági szempontból az üzleti tevékenység főleg USD vezérelt. A Csoport teljes működési cash flow kitettsége nettó ’hosszú’ USD, EUR, RON és nettó ’rövid’ HUF, HRK és RUB devizákban. A MOL árfolyamkockázat-kezelési irányelveinek megfelelően a működési cash flow hosszú FX kitettségeit a finanszírozási cash flow rövid kitettségei csökkentik.
  • Szabályozói kockázat: A lehetséges kormányzati döntések kockázata és azok esetleges hatásai a gazdasági krízis következtében megnőttek.
  • Országkockázat: A nemzetközileg bővölő portfólió szükségessé teszi az országkockázati kitettségek megfelelő kezelését. A diverzifikációs hatás elősegítése érdekében az országkockázati kitettségek rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek.
  • Fúrási kockázat: A fúrások sikerességének bizonytalansága tipikus kutatási tevékenységgel járó üzleti kockázat.
  • Berendezés meghibásodásának kockázata: A Downstream üzletben található nagyfokú eszközkoncentráltság miatt a berendezések meghibásodása jelentős kockázati tényező. A potenciális negatív hatások a biztosítási programmal kerülnek csökkentésre.
  • Piaci kereslet bizonytalansága: Az olyan külső tényezők, mint a piaci kereslet csökkenése,  negatívan érinthetik a Csoport eredményességét.
  • Reputációs kockázat: Az utóbbi évek extrém negatív hatásainak következtében (pl. BP olajkatasztrófa, fukushimai nukleáris katasztrófa) az energiaipari vállalatok a média középpontjába kerültek. A MOL, mint jelentős regionális szereplő a vállalat érintettjeinek kiemelt figyelme alatt működik.
A kockázatok csoport szinten kerülnek aggregálásra, számszerűsítésre és kezelésre/csökkentésre a portfólió hatások és a Csoport pénzügyi teljesítményének optimalizációja érdekében. Bizonyos kockázatokat csoport szinten, másokat divízió szinten célszerű kezelni, ún. kockázatfelelősök irányítása alatt. A Kockázatkezelés – a kockázatfelelősök által negyedévente készített jelentések segítségével – rendszeresen ellenőrzi ezen kockázatcsökkentő lépések megvalósulását.

 

Főbb kockázatkezelési eszközök

 
A profitabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a Pénzügyi Kockázatkezelés (FRM) az ERM részeként a rövidtávú, piaci kockázatokkal foglalkozik. A tömegáruk árkockázatát, a devizapiaci és kamatlábkockázatokat Monte Carlo szimulációs módszerrel, egy komplex modell keretében mérjük, mely a portfolióhatásokat is figyelembe veszi. A pénzügyi kockázatokat – ha szükséges – megfelelő eszközök (mint swap, határidős és opciós ügyletek) segítségével fedezzük. Ez a tevékenység 12 hónapos periódusra koncentrál. A Csoport pénzügyi és stratégiai céljaihoz kapcsolódó limiteknek való megfelelésről a felső vezetés havi rendszerességgel kap tájékoztatást, míg a Kockázatkezelési szervezet ad hoc jelleggel - amennyiben szükséges - kockázatcsökkentő lépéseket terjeszt elő.
 
Az elfogadható szint fölötti működési kockázatok áthárítása a Biztosítás Menedzsment (IM) feladata. A biztosítások kötése a működési kockázatok és felelősségi károk kezelésének egyik legfontosabb eszköze. A meghatározó biztosítástípusok a következők: vagyonkár, üzemszünet, felelősség és kútkockázat biztosítások. A biztosítási üzlet sajátosságaiból következően a kapcsolatos fő tennivalók évente ismétlődnek (mivel a legtöbb biztosítási program határozott egy éves időszakra kerül megkötésre, éves megújítású). Miután a biztosítások kötése csoport-szintű (MOL, INA, Slovnaft, TVK, IES és Slovnaft Petrochemicals) program keretében zajlik, a MOL-csoport számottevő szinergiahatásokat tud elérni.
 
Az Üzletfolytonosság Menedzsment (BCM) a váratlan működési fennakadásokra történő felkészülés folyamata, amelyek bekövetkezési valószínűsége kicsi, de hatása jelentős. A krízismenedzsment-folyamatok (CM), az Incidensmenedzsment, a katasztrófa utáni helyreállítás, az üzletfolytonossági tervek (BCP) és más kockázat-ellenőrző programok (mint például rendszeres műszaki felülvizsgálatok) kiemelten fontosak az olyan üzletágakban, mint a MOL-csoporté, ahol a működési kockázatok – a tevékenység alapját képező kémiai és fizikai folyamatok következtében – jelentősek. A BCP-k és a CM minősége eközben befolyásolja a biztosítási prémiumokat az éves megújítások során, ez alapján csökkentheti a biztosítási költségeket. Az Üzletfolytonosság Menedzsment a cég teljes működését lefedi, és divíziókat átfogó együttműködéssel elősegíti a krízisesemények megfelelő kezelését.    

 

A kockázatok átfogó kezelése révén értékes szinergiák realizálhatóak

 
A kockázatkezelési tevékenység integráltsága lehetőséget teremt a MOL-csoport számára, hogy a kockázatkezelés fentiekben részletezett több pillére közötti szinergiákat kiaknázza. A pénzügyi kockázatok modellezésére szolgáló inputadatokat és módszertant az ERM is alkalmazza. Ehhez hasonlóan a biztosítási tevékenység kapcsán a működési kockázatokról szerzett információk ugyancsak hasznosak az ERM fejlesztése során. Az ERM működési kockázatokat érintő eredményei (pl.: a működési kockázatok rangsora várható hatásaik szerint) jó iránymutatást szolgáltatnak a biztosítások menedzseléséhez, mivel rávilágítanak, hogy mely területek azok, amelyek mindenképpen biztosítási fedezetet igényelnek és melyek azok, ahol a kockázatok kezeléséről való döntés további vizsgálatot igényel. Mind az ERM, mind az IM szolgáltat inputokat a BCM számára, kiemelve azon legfontosabb területeket, melyekre a BCM-nek fókuszálnia kell. A BCM és a biztosítási terület egyébként is szoros kapcsolatban áll egymással, mivel mindkét terület a működési kockázatok kezelésére összpontosít. Egy hatékony BCM tevékenység például mérsékelni tudja a MOL-csoport kitettségét az üzemszüneti károk tekintetében, ezáltal csökkentve a megvásárolandó biztosítási fedezetek nagyságát. Emellett a teljes szervezet kockázat-tudatossága is erősödik, elsősorban annak köszönhetően, hogy az ERM és a BCM folyamatokba a MOL-csoport összes üzleti és támogató területe bevonásra kerül.

 

Tőkeallokációt érintő döntések támogatása

 
Az ERM szerepe nemcsak az, hogy információt szolgáltasson azon kritikus kockázatokról, amelyekkel a MOL-csoportnak szembe kell néznie, hanem az is, hogy támogatást nyújtson a felsővezetésnek az egyes projektek kockázati profiljait is figyelembe vevő, megalapozottabb döntések meghozatalában. Ennek érdekében a csoportszintű Kockázatkezelés részt vesz minden jelentősebb projekt, potenciális akvizíció vagy divesztíció értékelésében és az ERM felhasználásával véleményt nyújt a tőkeelosztásról és a pénzügyi flexibilitásról. A kockázati profilra vonatkozó hatások elemzésre kerülnek, hogy az akvizíció/divesztíció elősegíti-e a megcélzott kockázat-hozam profilt, figyelembe véve a Csoport kockázati étvágyát.
 
© MOL-csoport | Felelősségkizárás | Kapcsolat