|
|
|
|
 |
 |
 |
2010.12.17.
„AKKOR ÉS MOST – MAGYAROK MARGATBAN”
A MOL főtámogatásával működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kiállítása a margati keresztes vár kutatásáról a Nemzeti Múzeumban
A MOL főtámogatásával működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió december 17-én nyitotta meg kiállítását a Nemzeti Múzeumban Budapesten. Négy évvel ezelőtt a szíriai kormány az európai kulturális örökség fontos részét képező Margat várának feltárására a nemzetközileg is elismert Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel, melynek vezetője Major Balázs arabista, régész. A feltárás legszebb leleteinek másolatai láthatók a most megnyílt kiállításon. A tárlat alapvető célkitűzése, hogy megismertesse hazánk történetének egyik legfontosabb és európai szempontból is jelentős időszakát a látogatókkal.
KUTATÁSOK A SZÍRIAI MARGATBAN
A MOL által támogatott Szíriai-Magyar Régészeti Misszió a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált kutatókkal és diákokkal az egyik legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport, melynek munkáját a közhasznú SHAM Kulturális Alapítvány koordinálja. Az UNESCO világörökségre felterjesztendő margati várban eddig folytatott magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak (pl. a világ legnagyobb keresztes freskóciklusának a felfedezése) és intenzív nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak.
AKKOR ÉS MOST – MAGYAROK MARGATBAN KIÁLLÍTÁS
A kiállításon a feltárások legszebb leleteinek másolatai láthatók. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első budapesti kiállítása a margati kutatási program látványos eredményei mellett a Magyar Királyság szerepét, és kiterjedt, a Szentföldtől a Brit-szigetekig terjedő kapcsolatrendszerét mutatja be.
A KERESZTES HADJÁRATOK KORA
A keresztes hadjáratok (XII-XIII. század) a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt, egy nyugati történész találó megfogalmazása szerint ez volt a középkori Európa NATO-ja. A mozgalomban minden jelentős európai hatalom képviseltette magát. A keresztes hadjáratok kora különösen a XIII. század fordulója az Európa-szerte ismert és elismert Magyar királyság fénykora volt. Ez volt egyben az az időszak is, amikor az eredetileg bizánci császárnak nevelt III. Béla és fia, II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba: 1217-1218 folyamán Közép-Európában egyedülálló módon saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre.
A II. András vezette hadjárat diplomáciai sikertörténet volt, mely egyértelműen alátámasztotta a királyság európai léptékkel is jelentős státuszát. II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb, johannita kézben lévő keresztes vára részben magyar pénzből épült.
A MOL főtámogatásával működő Szíriai-Magyar Régészeti Misszió december 17-én nyitotta meg kiállítását a Nemzeti Múzeumban Budapesten. Négy évvel ezelőtt a szíriai kormány az európai kulturális örökség fontos részét képező Margat várának feltárására a nemzetközileg is elismert Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel, melynek vezetője Major Balázs arabista, régész. A feltárás legszebb leleteinek másolatai láthatók a most megnyílt kiállításon. A tárlat alapvető célkitűzése, hogy megismertesse hazánk történetének egyik legfontosabb és európai szempontból is jelentős időszakát a látogatókkal.
KUTATÁSOK A SZÍRIAI MARGATBAN
A MOL által támogatott Szíriai-Magyar Régészeti Misszió a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált kutatókkal és diákokkal az egyik legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport, melynek munkáját a közhasznú SHAM Kulturális Alapítvány koordinálja. Az UNESCO világörökségre felterjesztendő margati várban eddig folytatott magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak (pl. a világ legnagyobb keresztes freskóciklusának a felfedezése) és intenzív nemzetközi érdeklődés középpontjában állnak.
AKKOR ÉS MOST – MAGYAROK MARGATBAN KIÁLLÍTÁS
A kiállításon a feltárások legszebb leleteinek másolatai láthatók. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első budapesti kiállítása a margati kutatási program látványos eredményei mellett a Magyar Királyság szerepét, és kiterjedt, a Szentföldtől a Brit-szigetekig terjedő kapcsolatrendszerét mutatja be.
A KERESZTES HADJÁRATOK KORA
A keresztes hadjáratok (XII-XIII. század) a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt, egy nyugati történész találó megfogalmazása szerint ez volt a középkori Európa NATO-ja. A mozgalomban minden jelentős európai hatalom képviseltette magát. A keresztes hadjáratok kora különösen a XIII. század fordulója az Európa-szerte ismert és elismert Magyar királyság fénykora volt. Ez volt egyben az az időszak is, amikor az eredetileg bizánci császárnak nevelt III. Béla és fia, II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba: 1217-1218 folyamán Közép-Európában egyedülálló módon saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre.
A II. András vezette hadjárat diplomáciai sikertörténet volt, mely egyértelműen alátámasztotta a királyság európai léptékkel is jelentős státuszát. II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb, johannita kézben lévő keresztes vára részben magyar pénzből épült.
