EBK-politika és EBK menedzsment rendszer

A MOL-csoport tagvállalatok sikeres integrációjához szükséges korszerűsítési folyamatot követően, a legjobb gyakorlatok mentén és a szakterületen bekövetkezett jelentős fejlődés alapján 2005-ben elkészült a MOL-csoport új, az egészségvédelem, biztonságtechnika és környezetvédelem (EBK) teljesítmény javítását szolgáló EBK-politikája (irányelvek és struktúra).

Ezen EBK-politika a MOL-csoport EBK iránti legmagasabb szintű elkötelezettségét testesíti meg. Ennek hatálya kiterjed az összes üzleti egységre és MOL által ellenőrzött leányvállalatra, melyek ez alapján dolgozzák ki saját EBK célkitűzéseiket, stratégiáikat, céljaikat és programjaikat.

Az EBK-politikát fokozatosan valósítjuk meg a hosszabb távú célok (stratégiai célok és feladatok) csoport-, illetve alacsonyabb szintű, éves EBK-célkitűzésekre és stratégiákra való lebontásával, ezzel biztosítva, hogy az egyes egységek erőfeszítései összhangban legyenek a csoportszintű alapelvekkel.

A kiemelt EBK-projektek jelentős mértékben hozzájárulnak az új EBK-politika bevezetéséhez. A SEVESO projekt keretében a súlyos ipari balesetek megelőzését szolgáló EU irányelv végrehajtására tett erőfeszítések hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez és a balesetek következményeinek enyhítéséhez. A Biztonságos Munkahelyek projekt a MOL vezetőinek és munkavállalóinak viselkedéskultúráját és szakértelmét hivatott fejleszteni a munkavédelem területén. Ezek a projektek jól mutatják, hogy eltökélt szándékunk a balesetmentes munkakörülmények megteremtése, valamint az alkalmazott technológiákkal, működésünkkel és termékeinkkel járó EBK kockázatok ésszerűen elfogadható szintre való csökkentése.

Az EBK-INFO rendszer alapvető célja egy olyan hatékony adatkezelési rendszer kialakítása, amely hatékonyabb döntéshozatalt, kommunikációt, EBK költségkontrollt, valamint az EBK-feladatok sikeres teljesítését teszi lehetővé teljesen integrált formában. Emellett a rendszer elősegíti a külső érintettek pontosabb, nyitottabb és rendszeresebb tájékoztatását, ami jól tükrözi többoldalú párbeszéd kialakítására irányuló elkötelezettségünket.

Az EBK-politika keretein belül egyes alterületeket szabályozó politikákat dolgoztunk ki (többek között a hulladékgazdálkodási politikát és a közlekedésbiztonsági politikát).
Az új szabályozási rendszer keretében kidolgoztuk az új MOL-csoport EBK szintű „Egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi rendszer” irányelvet, mely a szakmai vezetés EBK-politika és az egyes tárgykörökre vonatkozó politikák (közlekedésbiztonsági politika) gyakorlati megvalósításával kapcsolatos feladataira és kötelezettségeire helyezi a hangsúlyt. Ez a csoportszintű irányelv a MOL-csoporton belül alkalmazott különböző szintű EBK menedzsment rendszerek alapja. Annak ellenére, hogy az EBK feladatok egymással összefüggenek és szoros kapcsolatban állnak, felismertük, hogy az egyes területeken eltérő ismereteket és folyamatokat feltételezhet az egyes feladatok hatékony kezelése.
Ez az irányelv iránymutatást és koncepcionális segítséget nyújt a vezetők számára arra vonatkozóan, hogy a MOL-csoport egységes EBK menedzsment rendszerének (EBK MIR) adaptálásával és a felelősségi körök egyértelmű szétválasztásával miként építhetik be az EBK szempontokat az üzleti működésbe. Az irányelv rögzíti az EBK funkció és menedzsment rendszer alapvető elemeit (15 elemet). Az irányelvben foglaltak szerint úgy kell kialakítani a rendszert, hogy az a nemzetközi normáknak megfelelő külső tanúsításra alkalmas legyen.

Ugyanakkor az EBK menedzsment rendszer kizárólag irányelv-szintű követelményeket tartalmaz, melyeket konkrét folyamatokra és módszertani megoldásokra kell lebontani az üzleti szintű alkalmazhatóság biztosítása érdekében. Az irányelvben foglalt 15 elem alapján 21 magasabb szintű FF & EBK folyamatot azonosítottunk, melyeket az úgynevezett globális operatív szabályzatokban (GOR) rögzítettünk, a kulcsfolyamatokkal, módszerekkel és a felelősség-megosztással egyetemben. Ezek testesítik meg az egyes tagvállalatokkal szemben támasztott MOL-csoport szintű elvárásokat. A fent hivatkozott 21 GOR leírás a standard EBK területeken (pl. hulladékgazdálkodás, tűzvédelem, stb.) túlmenően tartalmazza az új szabályozott területeket is, mint amilyen a termékgondozás, vagy az üzemi folyamatbiztonság menedzsment (PSM). Egyben ez az első olyan dokumentum, mely rögzíti a fenntartható fejlődés három alappillérével szemben támasztott követelményeket, a főbb vállalati folyamatokra vonatkozó új szabályokat ezzel biztosítva a vonatkozó FF kritériumoknak való megfelelést. 2009. év legfontosabb feladata a hivatkozott 21 EBK szabályzatra vonatkozó képzés és ezek gyakorlati megvalósítása.

Közlekedésbiztonsági politika

Vállalatunk számos telephelyet működtet, ennek megfelelően munkavállalóink rengeteget utaznak, elsősorban személygépkocsival. A közlekedésbiztonsági kockázatok enyhítése érdekében a rendszeresen személygépkocsival utazó munkavállalók részére defenzív vezetéstechnikai képzést biztosítunk. A biztonságos vezetési tanterv alapján minden résztvevő elméleti képzésben részesül, majd az újonnan elsajátított ismeretek frissítésére szolgáló 30 napos távoktatási programon vesz részt. A résztvevők írásbeli egyéni értékeléssel záruló gyakorlati foglalkozásokon is részt vesznek.

Jogszabályi megfelelés

Amikor beruházásokat mérlegelünk, figyelembe vesszük az alkalmazandó jogi előírásokat, továbbá számításba vesszük a környezetvédelemre, a természet megőrzésére, a megművelt föld védelmére irányuló hatástanulmányok eredményeit.
A beruházás típusától függően döntést kell hozni arról, hogy vajon szükség van-e a beruházás előtt egy olyan hatástanulmányra, amely az adott helyzetet elemzi, beleértve a környezetben bekövetkező változások potenciális hatásait.

A MOL-csoport projektjeinél gyakori, hogy kötelező a környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése a Kutatás - Termelés, valamint a Földgázszállítás területén. A jelentősebb projektek esetén független szakértők készítik el a részletes környezetvédelmi hatástanulmányokat. Ezek révén lehetővé válik, hogy a környezetre gyakorolt hatást a minimális szintre szorítsuk és figyelmünket a projekt első szakaszától kezdődően a potenciális hatások lehetséges forrásaira koncentráljuk. Ezeket a tanulmányokat jóval a munkák megkezdését megelőzően megküldjük az érintett önkormányzatoknak, továbbá hozzáférhetővé tesszük a beruházás közelében élő helyi lakosok számára, illetve a közmeghallgatásokon.

A Finomítás működési területén az elmúlt évtized folyamán ritkán fordult elő, hogy környezetvédelmi hatástanulmányokat kellett készíteni egy új technológia vagy tevékenység bevezetését megelőzően, azonban – finomítási kapacitásunk bővítésére tekintettel - teljes mértékben készen állunk az ilyen jellegű tanulmányok elkészítésére. A jogszabályi előírások egyre szigorodnak - a levegő- és édesvízvédelemre, vagy hulladékkezelésre vonatkozó szabályokra kiemelten figyelemmel tanúsítunk -, és egyre nehezebb feladat a növekvő számú nemzetközi egyezmények előírásainak eleget tenni. A környezetvédelmi hatóságok különösen ragaszkodnak az ún. BAT (best available techniques = a legjobb elérhető technológia) alkalmazásához. Ez azt jelenti, hogy az emissziós határértékekkel kapcsolatos előírások betartása mellett az adott országban elérhető legjobb vagy legfejlettebb technológiát kell kiválasztanunk. A levegőtisztaság-védelem terén a CO₂ emisszió csökkentésére fókuszálunk és szigorú kén-dioxid emissziós limiteket vezettünk be. A vízgazdálkodás terén megkülönböztetett figyelmet szentelünk a vízfelhasználás minimumra korlátozására és a megfelelő szennyvízkezelésre. A MOL-csoport a közelmúltban számos energia-hatékonysági beruházást valósított meg telephelyein az emisszió további csökkentése és a jogszabályi követelmények teljesítése érdekében.

További információt jogszabályi megfelelésünkről és a környezetvédelemmel kapcsolatos bírságokról a MOL-csoport Éves jelentéseiben talál: 2008, 2009, 2010, 2011.