|
Fenntartható fejlődés
Az EU tagállamok 2007-ben politikai megállapodást kötöttek az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. Ennek keretében vállalták, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-ra növelik a megújuló energiaforrások felhasználását és 20%-kal növelik az energiahatékonyságot.
Az Európai Parlament 2008 végén hagyta jóvá az Energia és Klíma Csomagtervet. A csomagban szereplő jogszabályokat úgy tervezték, hogy biztosítsák az előfeltételeket az EU GHG csökkentési célkitűzésének teljesítéséhez, azaz 20%-os csökkentést 2020-re. A legutóbbi egyeztetések arra utalnak, hogy az EU 30%-ra is felemelheti ezt a célkitűzést, méghozzá a kötelező csökkentési célokra vonatkozó belső egyetértés nélkül is. A csomagban szereplő és az üzletünkre vonatkozó egyik legjelentősebb jogszabály a felülvizsgált EU ETS Direktíva. Ez a Direktíva határozza meg a GHG emissziók piacának alapvető módosításait. A nemzeti maximumok helyett, egy közös, az egész EU-ban érvényes plafon érvényesül. Ezt az átfogó értéket aukciók révén vagy ingyenesen allokálják majd az egyes berendezésekre a feljogosított ágazatokban. Az ingyenes emissziós kvóták allokációs szabályai is drámai változásokon mentek keresztül.
Bár korábban a kvótákat történeti emissziók alapján allokálták, az új rendszer a legjobban teljesítő berendezésekre alapozott allokációkat vezetett be. 2009 folyamán az Európai Bizottság olyan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek megvalósítják a Direktívában meghatározott előírásokat. Az első egy lista, az ingyenes allokációra feljogosított ágazatok felsorolásával. A finomítói szövetségeken keresztük (mint a Concawe és az Europia) nyújtott alapos érvelés révén a finomítói szektort is bevették az ingyenes allokációra jogosult ágazatok közé, az Upstream tevékenységekkel és a műanyaggyártással együtt. Ennek következtében a legkritikusabb feladat az volt, hogy az ingyenes allokációra jogosult minden egyes ágazat számára harmonizált allokációs szabályokat biztosítsunk. Maguk a szektorok kötelesek voltak saját ágazatukra vonatkozó allokációs szabályokat javasolni. A Concawé-ben és az Europiá-ban részt vevő finomítók egész 2009 folyamán keményen dolgoztak egy olyan finomítási CO2 benchmark kidolgozásán, amely 2013-tól kezdődően határozza meg az allokációt minden egyes finomító számára. A javasolt finomítói CO2 benchmark-ot 2010 elején nyújtották be az Európai Bizottság részére és a végleges módszert a Bizottság 2010 decemberéig hagyja majd jóvá. A MOL-csoport aktívan részt vett ebben a munkában mind műszaki-technikai szinten a benchmark görbe kidolgozásához kért adatokat megadásával, mind pedig politikai szinten, érveket szolgáltatva a benchmark-készítés módszertanának megfelelő alkalmazásához. Mi a MOL-csoportban úgy kezeljük ezeket a fejleményeket, mint egy komoly kihívást és célunk olyan lehetőségek azonosítása, amelyek az új szén-korlátozó gazdaságból származnak. Az említett új kihívásokkal kapcsolatos megközelítésünket a MOL-csoport Igazgatósága által 2009 végén kiadott Klíma Változási Nyilatkozat tartalmazza. Ezt a dokumentumot az alábbi fejezetben olvashatja el. A MOL-csoport állásfoglalása az éghajlatváltozásrólAlapelvek - A MOL-csoport álláspontja szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása által előidézett éghajlatváltozás az emberiség egyik legjelentősebb gazdasági, társadalmi, illetve környezeti problémája, a fenntartható fejlődés kiemelten fontos kérdése.Tovább ÜHG kibocsátás csökkentéseAz első CO2-kibocsátáskereskedelmi időszak 2007. év végén zárult le, 2008. elején új követelményként jelent meg a CO2-kibocsátási jelentés elkészítése, melyet erre felhatalmazott igazolóval kell igazoltatni, illetve biztosítani kell az ennek megfelelő számú kibocsátási egységet.Tovább Megújuló energiaA megújuló energiaforrások nemcsak hosszú távú termékportfoliónkban játszanak fontos szerepet, de azokra ÜHG kibocsátásunk csökkentése és versenyképességünk fokozása érdekében is kiemelt hangsúlyt fektetünk.Tovább Szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS)A CO2 leválasztás és tárolás elnevezésű technológia fejlesztése és alkalmazása, mint a légkörbe történő kibocsátás csökkentésének egyik lehetséges módja, egyre nagyobb figyelmet vív ki magának.Tovább |