Éghajlatváltozás

Az EU tagállamok 2007-ben politikai megállapodást kötöttek az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében. Ennek keretében vállalták, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-ra növelik a megújuló energiaforrások felhasználását és 20%-kal növelik az energiahatékonyságot.

Az Európai Parlament 2008 végén hagyta jóvá az Energia és Klíma Csomagtervet. A csomagban szereplő jogszabályokat úgy tervezték, hogy biztosítsák az előfeltételeket az EU GHG csökkentési célkitűzésének teljesítéséhez, azaz 20%-os csökkentést 2020-re. A legutóbbi egyeztetések arra utalnak, hogy az EU 30%-ra is felemelheti ezt a célkitűzést, méghozzá a kötelező csökkentési célokra vonatkozó belső egyetértés nélkül is. A csomagban szereplő és az üzletünkre vonatkozó egyik legjelentősebb jogszabály a felülvizsgált EU ETS Direktíva. Ez a Direktíva határozza meg a GHG emissziók piacának alapvető módosításait. A nemzeti maximumok helyett, egy közös, az egész EU-ban érvényes plafon érvényesül. Ezt az átfogó értéket aukciók révén vagy ingyenesen allokálják majd az egyes berendezésekre a feljogosított ágazatokban. Az ingyenes emissziós kvóták allokációs szabályai is drámai változásokon mentek keresztül.

Bár korábban a kvótákat történeti emissziók alapján allokálták, az új rendszer a legjobban teljesítő berendezésekre alapozott allokációkat vezetett be. 2009 folyamán az Európai Bizottság olyan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek megvalósítják a Direktívában meghatározott előírásokat. Az első egy lista, az ingyenes allokációra feljogosított ágazatok felsorolásával. A finomítói szövetségeken keresztük (mint a Concawe és az Europia) nyújtott alapos érvelés révén a finomítói szektort is bevették az ingyenes allokációra jogosult ágazatok közé, az Upstream tevékenységekkel és a műanyaggyártással együtt. Ennek következtében a legkritikusabb feladat az volt, hogy az ingyenes allokációra jogosult minden egyes ágazat számára harmonizált allokációs szabályokat biztosítsunk. Maguk a szektorok kötelesek voltak saját ágazatukra vonatkozó allokációs szabályokat javasolni. A Concawé-ben és az Europiá-ban részt vevő finomítók egész 2009 folyamán keményen dolgoztak egy olyan finomítási CO2 benchmark kidolgozásán, amely 2013-tól kezdődően határozza meg az allokációt minden egyes finomító számára. A javasolt finomítói CO2 benchmark-ot 2010 elején nyújtották be az Európai Bizottság részére és a végleges módszert a Bizottság 2010 decemberéig hagyja majd jóvá. A MOL-csoport aktívan részt vett ebben a munkában mind műszaki-technikai szinten a benchmark görbe kidolgozásához kért adatokat megadásával, mind pedig politikai szinten, érveket szolgáltatva a benchmark-készítés módszertanának megfelelő alkalmazásához.

Mi a MOL-csoportban úgy kezeljük ezeket a fejleményeket, mint egy komoly kihívást és célunk olyan lehetőségek azonosítása, amelyek az új szén-korlátozó gazdaságból származnak. Az említett új kihívásokkal kapcsolatos megközelítésünket a MOL-csoport Igazgatósága által 2009 végén kiadott Klíma Változási Nyilatkozat tartalmazza. Ezt a dokumentumot az alábbi fejezetben olvashatja el.

A MOL-csoport állásfoglalása az éghajlatváltozásról

Alapelvek - A MOL-csoport álláspontja szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása által előidézett éghajlatváltozás az emberiség egyik legjelentősebb gazdasági, társadalmi, illetve környezeti problémája, a fenntartható fejlődés kiemelten fontos kérdése.
Tovább

ÜHG kibocsátás csökkentése

Az első CO2-kibocsátáskereskedelmi időszak 2007. év végén zárult le, 2008. elején új követelményként jelent meg a CO2-kibocsátási jelentés elkészítése, melyet erre felhatalmazott igazolóval kell igazoltatni, illetve biztosítani kell az ennek megfelelő számú kibocsátási egységet.
Tovább

Megújuló energia

A megújuló energiaforrások nemcsak hosszú távú termékportfoliónkban játszanak fontos szerepet, de azokra ÜHG kibocsátásunk csökkentése és versenyképességünk fokozása érdekében is kiemelt hangsúlyt fektetünk.
Tovább

Szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS)

A CO2 leválasztás és tárolás elnevezésű technológia fejlesztése és alkalmazása, mint a légkörbe történő kibocsátás csökkentésének egyik lehetséges módja, egyre nagyobb figyelmet vív ki magának.
Tovább