Levegőszennyező anyagok emissziója

A 2009-ben elért 17%-os csökkentést követően 2010 során a levegőszennyező anyagok emisszióját további 9%-kal csökkentettük.

A MOL-csoport tisztában van a levegő szennyezésének speciális jellegével, különösen annak határokon átnyúló és hosszú távú hatásaival. Ezek a szennyeződések több száz kilométer utat képesek megtenni, mire elérik környezeti vagy emberi “célpontjukat” és hatásuk eredetüktől igen nagy távolságokra is érezhető. Épp ezért a levegő védelme immár esztendők óta az EU környezetvédelmi politikai prioritásainak középpontjában áll. A VI. Környezetvédelmi Akcióprogramban határozták meg a levegőminőség európai javításának alapját, amelyben a levegővédelem lett a négy fő fejezet egyike. A program 10-évre szólóan határozza meg a prioritást élvező területeket és célkitűzéseket, valamint tartalmazza a környezetvédelmi kérdések egészségvédelmi aspektusait is. Ebben a témakörben további programok és stratégiák adják a levegőminőség javítás kereteit, amelyek közül az egyik az un. CAFE program (Clean Air for Europe – Tiszta Levegőt Európának). Végezetül a Levegő Minőségi Direktíva, a közelmúltban elfogadott ipari emissziós direktíva és nemzeti emissziós maximumok folyamatban lévő felülvizsgálata is követelményeket állapít meg a tagállamokra és a szennyezőkre egyaránt. A MOL-csoport, mint Közép-Kelet Európa egyik jelentős ipari szereplője felismeri a levegőminőség javításában rá háruló felelősséget és jelentős erőforrásokat fordít a levegőbe történő káros anyag kibocsátásának csökkentése érdekében.

A legtöbb kibocsátás a fosszilis fűtőanyagok felhasználásából és a finomítói technológiákból származik. A MOL-csoporton belül a Finomítás Divízió felelős a levegőbe kibocsátott teljes szennyezés 85 %-áért. Ez az érték nem tartalmazza a villamos energiatermelést, amely a levegőbe történő emisszió másik jelentős forrása. A villamos energiatermelés azért nem szerepel ebben az összehasonlításban, mert a szóban forgó kibocsátások nem ún. direkt azaz közvetett emissziók, és ezek a finomítók részére villamos energiát és hőt értékesítő jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásokból származnak. A finomítókban keletkező legjelentősebb szennyezők: SO₂, NOx és VOC-k (Illékony szerves vegyületek). Alacsony NOx kazánok üzembehelyezésével és a VOC elszivárgások felderítését és megszüntetését lehetővé tevő programok megvalósításával fókuszálunk ezen emissziók csökkentésére. Jóllehet a villamos energiatermelési divízió csak részben áll a MOL tulajdonában, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ehhez kapcsolódó kibocsátásokat sem. A Slovnaft Finomító villamos energiatermelő erőműve (amely a finomítóból származó nehéz desztillátumokat tüzeli el) rövidesen egy füstgáz kénmentesítő egységgel bővül, amely drasztikusan csökkenti majd az SO₂ kibocsátást.

A Csoportban a Petrolkémiai Divízió a másik jelentős kibocsátó, ezen belül is az olefingyári emisszió a kazánokban felhasznált tüzelőanyagokból származó emisszió. Itt a legjelentősebb szennyezőanyagok az NOx és a VOC-k. Sikerült ugyan az elmúlt évek során ellenőrzés alá vonnunk az NOx emissziót, az alacsony NOx kibocsátású kazánokkal, és jelenleg a VOC anyagokra összpontosítunk, amely kapcsán egy olyan beruházást valósítunk meg, amely fix tetővel is ellátja az eddigi úszótetős tartályokat. A Divíziónál működtetett valamennyi folyamat megfelel az ún. BAT követelményeknek.

Az Upstream Divízió a legutóbb végrehajtott akvizíciókra koncentrál – az INA upstream létesítményeire. Egy IPO projektet hajtunk végre - az INA szénhidrogén termelési tevékenységeinek értékelése, a fáklyázott gáz és a lefúvatott szénhidrogén mennyiségének és a saját gázfelhasználás csökkentése érdekében. Bár az Upstream nem bocsát ki olyan jelentős mértékben légszennyező anyagokat, mint a Downstream (Finomítás vagy Petrolkémia), arra törekszünk, hogy itt is folyamatosan csökkenjen az emisszió és az a célunk, hogy csak technológiai célokból illetve vészhelyzet esetén kerülhessen sor gázok fáklyázására és lefúvatására. Erőfeszítéseket teszünk az energiahatékonyság javítására is. A gőzkazánokat meleg vizes kazánokkal és a gázmotorokat villamos motorokkal váltjuk fel, ami jelentősen hozzájárul energia hatékonyságunk javításához és pozitív hatással van az emisszióra.

Bár a fentiekben ismertetett divíziós kibocsátások nagymértékben a tüzelőanyagok felhasználásából és technológiai folyamatokból származik, a Logisztika és Kiskereskedelmi Divíziók egy másfajta helyzetről számolnak be. Itt a VOC a legjelentősebb szennyezőanyag, amely az olajipari végtermékek kezelése illetve tárolása során keletkezik. Emellett ezek az emissziós források nem egyetlen telephelyen találhatók, hanem a régióban szétszórva fejtik ki hatásukat. Ezt az emissziót ún. első és második lépcsős gőzvisszanyerő berendezések telepítésével csökkentjük.

További, a témakörhöz kapcsolódó információt a MOL-csoport Éves jelentéseiben talál: 2008, 2009, 2010, 2011.

Részletesebb információért olvassa el a MOL Szakmai Tudományos Közlemények kapcsolódó cikkét (angol nyelven) itt és itt!