Vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás területe mind nagyobb hangsúlyt kap a társadalmak és a vállalkozások életében, amely a működés folyamatos felülvizsgálatát igényli. A vízgazdálkodás területén hasonló elvek fogalmazhatók meg a hulladékgazdálkodás területén bemutatottakéhoz; ebben az esetben is kiemelt szempont a friss víz felhasználás csökkentése, a vizek többszöri használata, újrahasználata, és a kibocsátott szennyvizek által okozott környezetterhelés jobb megismerése és csökkentése.

A teljesítmény javítása elsősorban a technológiai fejlesztések oldaláról érhető el, ebben igen komolynak mondható eredményeket értünk el; 2 év alatt több mint harmadával csökkent a friss víz felhasználásunk összehasonlítva a korábbi teljesítménnyel (INA Csoport és IES nélkül). A hatékonyságunk folyamatos javításához és értékeléséhez azonban továbbra is naprakésznek kell lennünk a BAT-szempontokat (BAT=Best Available Technics) illetően, és fejlesztenünk kell a nemzetközi gyakorlat által megkövetelt teljesítménymutatókat integráló benchmark rendszerünket. Gyakorlatunkat ki kell terjesztenünk az újonnan integrált vállalatokra is (INA-csoport, IES).

A kibocsátási adatokat tekintve nincs szignifikáns változás a szennyezőanyagok mennyiségét illetően; csak az INA-csoport és a IES adatai módosították a szennyezőanyagok mennyiségét. Módszertani előrelépést jelent, hogy igazodva az ún. Whole Effluent Assessment (WEA) elveihez rendelkezésünkre állnak a befogadókra vonatkozó ökotoxicitás, perzisztencia és bioakkumulációs tesztek eredményei. A tesztek során azt találtuk, hogy a kibocsátott vizekben található perzisztens szervesanyagok előszeretettel akkumulálódnak és mérsékelten ökotoxikussá teszik a kibocsátott szennyvizeket.


Az általános környezet vizsgálata során fontos információkkal szolgált a Magyarországon kiadott ún. VAHAVA jelentés, amely felhívta a figyelmünket arra, hogy működési területünkön a „fighting the floods” gyakorlatát fel kell váltania a „living with the floods” elvének, így telephelyeink működési szabályzataiban is meg kell majd jelennie az egyre gyakoribb extrém időjárási helyzetekre vonatkozó cselekvési terveknek.

Kitekintés – Pakisztán

Nemzetközi kitekintésünkben Pakisztánnal kapcsolatos információkat osztunk meg a honlapunkon, ennek oka, hogy stratégiai kérdéssé vált a vízforrások hosszú távú elérhetősége.

Pakisztán jelenlegi népessége 141 millió fő, amely 2025-re elérheti a 221 milliót. A népesség ilyen fokú növekedése közvetlen hatással lesz a vízügyi ágazatra különösen a maga ipari és mezőgazdasági vízigényeivel. Pakisztánban gyakorlatilag kimerültek a rendelkezésre álló vízkészletek, és vízhiány várható az országban. Az egy főre jutó rendelkezésre álló vízkészlet 5600 m³-ről 1000 m³-re csökkent. A felszín alatti és felszíni víz minősége nem megfelelő és tovább romlik az ellenőrizetlen kommunális és ipari szennyvíz ártalmatlanítás, valamint a túlzott trágya és rovarirtó szer használat miatt.

A víz „elérhetőségét” minden egyes új projektünk esetében vizsgáljuk a környezeti hatásvizsgálatok (EIA / IEE) keretében. A legutolsó elemzésünk megállapította, hogy több termelési létesítményünk is olyan területen található, ahol a jövőbeni felszín alatti víz hozam kilátások korlátozottak, de ezeken a helyeken nincs vízkivételünk, míg azon létesítményeink, amelyek működése vízkivétellel is jár nem vízhiányos területeken (water stressed areas) üzemelnek. A vízhiányos területeken - függetlenül a jelenlegi fontosságától – részletes nyilvántartást vezetünk a vízkivétel forrásairól, és a különböző üzemek vízfelhasználásáról.

Az eddigiekben még nem volt konfliktusunk az érdekelt felekkel a vízforrásokat érintő kérdésekben. Amennyiben bármilyen panasz érkezne a vizeket érintő szennyezésekkel kapcsolatban, azonnali kivizsgálást kezdeményezünk harmadik felek bevonásával és a vizek kémiai, valamint mikrobiológiai elemzésével. Megállapíthatjuk azonban, hogy a MOL Pakisztán működéséből még nem szennyeződött el vízforrás.

További, a témakörhöz kapcsolódó információt a MOL-csoport Éves jelentéseiben talál: 2008, 2009, 2010.