|
|
|
|
 |
 |
 |
Történeti áttekintés
Kőolaj-finomító iparunk kialakulása
Az 1880-as évekig az olajipar fejlődését ugyanazok a tényezők gátolták, melyek az egész gazdaság fejlődését hátráltatták. A tőkehiány akadályozta a kitermelést, így kőolajból az ország behozatalra szorult. Fejlődött viszont a feldolgozóipar, amely Romániából, Galíciából és Oroszországból származó nyersolajat használt alapanyagként.
Az első finomító alapítása
Az első jelentős finomítót 1882-ben létesítették Fiuméban, a rákövetkező évben pedig megkezdte működését Budapesten a Magyar Petróleumipar R
Kőolaj-finomító iparunk 1882 után folyamatosan fejlődött: 1898-ban már országszerte 13 gyártelepen dolgoztak fel nyersolajat. Az első világháború küszöbén a termelés közel 80%-át, évi 560 000 tonnát 12 üzem adta.
Az első hazai finomítók
- Az 1884-ben üzembe helyezett Magyar Petróleumipar Rt. mellett Budapesten működött az 1891-ben alapított Budapesti Ásványolajgyár és az 1906-ban épült Hazai Kőolaj-finomító Rt. Gyára is.
- A jelentősebb gyárak közé tartozott az almásfüzitői kőolaj-finomító, melyet 1907-re épített fel a New York-i Socony-Vacuum Oil Co.
- Az országban a trianoni döntés után megmaradt kisebb olajfinomítókat 1924-ben Fanto Művek Rt. néven egyesítették (1933-tól: Fanto Egyesült Magyar Ásványolajgyárak Rt.)
- A Nyírbogdányi Petroleumgyár Részvénytársaságot 1922-ben egy – akkor már 18 éve üzemelő – kisüzem helyén alapította Bartha Béla.
- 1929-30 között az angol-holland tőkéjű Shell felépítette a Csepeli Szabadkikötőben a kor legfejlettebb színvonalán álló finomítóját, melynek kapacitása elérte az évi 130 000 tonnát.
- Dél-Magyarország szükségleteinek kielégítésére épült 1931-ben a Szőregi Petróleumgyár Rt.
- 1937-ben a Magyar Kincstár által Pétfürdőn felállított üzemmel alakult ki a kőolaj-finomító ipar 1944-ig változatlan szervezete. Ekkor helyezték üzembe az állami tulajdonú, jelentős kapacitásra tervezett gyártelepet Szőnyben, mely a Magyar Olajművek Rt. (MOLAJ) nevet kapta.
Az első világháborút megelőző évek rohamos fejlődése 1913-ban megtorpant, s visszaesett a finomítóipar is. Ekkor 28 működő gyártelepről gyűjtött adatokat az iparstatisztika. A vesztes háború és a trianoni békeszerződés következtében a kőolaj-finomítók egy része határainkon kívülre került. 1921-ben mindössze 6 finomító működött Magyarországon, számuk és kapacitásuk azonban 1930-ig folyamatosan növekedett.
Finomító iparunk kapacitása a század első harmadában – az ország akkori fogyasztásához képest – túlméretezett volt. Mivel Magyarország akkoriban nem volt olajtermelő ország, nyersanyagot csak külföldről lehetett beszerezni. A magyarországi kőolaj-feldolgozó ipar igazi fejlődése csak azután indulhatott meg, hogy Magyarország a kőolajtermelő országok sorába lépett.